Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

X Lap hanem a követelés uj keresettel lett volna érvényesíthető, nem szolgálhat indokul arra, hogy a perujitási kereset elutasittassék, hanem a perujitási kereset uj keresetnek tekintendő és mint ilyen elbírálandó — — — ___ ... 254 IX. CZIM. Az eljárás némely eltérő módjairól. 48. Kisebb polgári peres ügyekben az ingatlanra vezetendő végrehajtás iránti kérvény az 1877. XXII. tcz. 86. S-a értelmében a per bíróságához adandó be, de a végrehajtás elrendelését az a tkkvi hatóság van hivatva kimondani, a melyhez a perbíróság által felszerelt kérvény az ingatlan fekvéséhez képest átteendő__ — —- 155, 61. Az ellen, a ki a kérkedés határát túllépve, már tényleg gyakorlatában van annak a jognak, a melynek érvényesítésére őt ellenfele köteleztetni kéri, nem felhívási keresetnek, hanem csak a tényleges használat megszüntetésére irányzott keresetnek lehet helye --- — — — —- — — — — 209 69. Az 1868: LIV. tcz. 588. §-a értelmében a hagyatéki bíróság van hivatva a peressé vált hagyaték biztosításáról gondoskodni. Ennélfogva a hagyatéki zárlatot elrendelő hagyatéki bíróság mint fórum gestae administrationis az 1881 : LX. tcz. 253. §-a értelmében a hagyatéki eljárás során elrendelt zárlatok eseteiben is alkalmazandó 245—252. §-aiban emiitett és mindazon más teendőkben is hivatva van eljárni, melyek a zárlatból és a zárgondnoki kezelésből folynak 238 Végrehajtási törvény. 8. Az italmérési jog, mint kisebb királyi haszonvétel, az 1849 óta kifejlődött jogszokás szerint a nemesi birtoktól jogszerűen elválasztható, külön elidegeníthető és külön lefoglalható. Az elidegenítés folytán megszűnt az ingatlan tartozéka lenni és mint önálló ingó dolog szerepel. — Minő a jogállapot oly esetben, a midőn a birói kiküldött elárvereli a kisebb királyi haszonvételt, mint az ingatlan tartozékát, noha az már előzőleg jogszerűen elidegenittetett? 24 15. Családtagok között megkötött vagyonátruházási szerződések hatályosaknak tekinthetők oly hitelezővel szemben is, a kinek követelése a szerződés megkötésekor már fönállott, ha van támaszpont arra, hogy azon szerződés nem foglal színlelt ügyletet magában. 52 31. Ha mindkét alsóbiróság a támasztott igényt alaposnak jelentette ki, a Curia az igény jogosultságát kérdés tárgyává oly esetben sem teheti, a midőn a két ítélet rendelkező része különböző. — Az igénykeresetnek 15 nap alatt való beadásával csak a halasztó hatály jogkedvezménye van összekötve, egyébként azonban az igénykereset beadása határidőhöz kötve nincsen, és a végr. törv. 96. §-a szerint az itéletileg megállapított igénynek az árverési vételárra kiterjedő