Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

95 szeptember hónapokban tartozik részletekben szállítani. Mivel azonban alperes a liszt átadásával késik s ez által felperesnek tetemes üzleti veszteséget okoz s tekintve, hogy felperes a vett lisztet még mindig használhatja, kéri alperest a szerződés teljesítésére és a megvett lisztnek Győrött a vasúti állomásnál leendő átadására kötelezni, a mennyiben pedig alperes 3 nap alatt a lisztet nem szállítaná, felperes magát feljogosítani kéri, hogy alperes terhére, veszélyére és költségére a fenti minőség és mennyiség szerinti lisztet Győrött megvétesse. Ezek szerint tehát, ha alperes a megvett árut bármi oknál fogva nem szállítaná, felperes a bíróság által arra kéri magát feljogosítani, hogy a szállítandó árut alperes terhére, veszélyére és költségére magánúton beszerezhesse. Felperes azonban ezen vagylagos kereseti kérésével, eltekintve attól, hogy a vétel halasztó határidőre kötött vagy záros határidőre szóló vétel volt-e, elutasítandó volt, mert a kereskedelmi törvény 353. §. taxatíve felsorolja, hogy ha az eladó az áru átadásával késik, a vevőt háromféle jog illeti meg és pedig a vevő tetszése szerint vagy a szerződés teljesítését és a késedelemből eredő kár megtérítését, vagy csupán kártérítést követelhet, vagy a szerződéstől egészen elállhat, azt azonban, hogy vevő fél az eladó által nem szállított árunak magánúton leendő beszerezhetésére feljogosítandó, a kereskedelmi törvény nem rendeli. A jelen esetben tehát, midőn a vevő fél a perbeli felperes, az eladót —a perbeli alperest —a szerződés teljesítésre, tehát a megvett árunak átadására köteleztetni kéri, tartozott volna felperes egyúttal a szerződés nem teljesítéséből eredő kárát is felszámítani, hogy a nem teljesítés esetére alperes az okozott kárösszegben marasztalható legyen. Tekintve pedig, hogy felperes sem keresetében, sem pedig a per során nem állítja azt, hogy az alperes által nem teljesített szerződési kötelezettség folytán kárt és pedig mennyi kárt szenvedett volna, holott azt, hogy ezen szerződés nem teljesítése folytan valóban pénzbeli kárt szenvedett, igazolni tartoznék, mert csak azon esetben lehet alapja a keresetnek, ha abból anyagi kár háramlott reá, ellenesetben kereseti jogosultsága nem lehet, mert senki más kárán nem gazdagodhatik, ennélfogva tehát, tekintve,