Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)
48 s kinek ezért az üzletért saját beismerése szerint Freimann Sándor bért fizetett, az emiitett körülményről kétségen kivül tudomása volt. Ily körülmények között még ha az emiitett üzlet tényleg nem alperes, hanem Freimann Sándor tulajdonát képezi, a mi különben nincs bizonyítva: alperes ki az üzletnek az ö czége alatt folytatását tűrte s ez által abba, hogy harmadik személyekkel szemben ö jelentkezzék, mint üzlettulajdonos beleegyezett, eme tényével az üzlet részére s igy az ö nevében kötött ügyletekért jóhiszemű harmadik személyekkel szemben a felelősséget magára vállalta s ugyanazért felperes tagadásával szemben ö tartozott volna azt bizonyítani, hogy felperesnek akkor, midőn a kérdésben forgó árukat az alperes czége alatt folytatott üzlet részére szállította arról, hogy ez üzlet tényleg nem alperesé, hanem másé, tudomása volt. De alperes ezt nem bizonyította, s ugyanazért a bizonyításra nem köteles felperes által kinált főeskü mellőzésével a nem kifogásolt C. a. elismervény szerint a kérdéses üzlet részére felperes által szállított áruk mennyiségileg nem kifogásolt vételárának s járulékainak fizetésére feltétlenül kötelezendő volt. A m. kir. Curia : A másodbiróságnak ítélete a benne foglalt indokoknál fogva helybenhagyatik. 18. A kir. ügyésznek az 1871. évi XXXIII. tcz. 17. §. c) pontja értelmében a bizonyítási eljárás befejezte után vagy a vád fentartása vagy annak elejtése iránt határozott indítványt kell tenni és a királyi törvényszék hivatalból üldözendő cselekmények iránt csakis ezen indítvány folytán hozhat ítéletet. — Ha a kir. ügyész megszüntetési indítványa ellenében a törvényszék az érdemleges tárgyalást határozza, az ügyész köteles az elnök felhívása folytán az ügy állásához képest indítványt tenni, fenhagyatván a vádhatóságnak felebbezési joga első indítványának mellőzése ellenében. (1890 nov. 27. 5491. sz. a.) A m. kir. Curia (a Bodolai János és társai ellen a miskolczi kir. törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben következő végzést hozott):
