Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

43 enyhített azon rendelkezései, melyek a hitvestárs meggyilkolását az örökösödés fonalát megszakító hűtlenség esetei közé sorozták, mind büntetőjogi minősítés, mind magánjogi beszámítás tekintetében változást szenvedtek is: félre nem magyarázható módon fejezik ki azon czélzatukat, hogy a házastársak azon cselekményeit, melyek a házas életet ethikai alapjában támadják meg, nemcsak büntető, hanem magánjogi következményeikben az örökösödésre is kiható eszközökkel is sújtani és megtorolni kívánták. Régi törvényeink tehát a mai jogfelfogásnak megfelelő tüzetes intézkedés hiányában is elegendő elvi alapot nyújtanak arra nézve, hogy a házasság erkölcsi alapját sértő cselekedetek durvább nemei a hitvestárs vagyonábani részesülés előnyétől megfosztó okok közé sorozhatók legyenek és ha a régi kor felfogásához képest a bűnös cselekménynyel előző vagy utólagos viszonyban levő cselekmények mérlegelésénél a bírónak nagyobb tért engedvén, a büntettél közelebb vagy távolabb kapcsolatban hozható cselekmények beszámítása tekintetében tüzetes intézkedést nem tartalmaznak is, elegendő felhatalmazást képeznek arra nézve is, hogy a változott jogélet és változott viszonyok között a biróság a védelembe vett czél szempontjából és a törvény szelleméből önállólag állapithassa meg azokat az okokat, melyeknek a konkrét esethez képest az öröklésre érdemetlenitő hatályt tulajdonithat. Felperes a per adatai szerint mint férje gyilkosának pártolója az arra illetékes bünfenyitő uton hozott ítéletek értelmében a férje gyilkosával folytatott szerelmi viszonyból kifolyólag bűnpártolás vétségében mondatott ki bűnösnek. Felperesnek férje utáni törvényes örökjogát illetőleg tehát, a melyre keresetét főleg állapítja, a döntő kérdés csak az, hogy felperes fentebbi cselekménye a per konkrét adataihoz és a törvény fentebb kiemelt czélzatához képest az örökösödésre érdemetlenitő okok közé sorozható-e ? A kérdésre jelenleg igenlőleg kellett válaszolni. Mert ha a bűnpártolás vétségének büntetőjogi fogalma az előleges részvételt és a bünrészességet kizárja is, a bűnpártolás azon cselekménye, melyben felperes bűnösnek kimondatott, jelen esetben a bünfenyitő határozatok értelmében házasságtörésben, vagyis a házas-