Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

íj lott pedig, ki vádlott társait a súlyos testi sértés elkövetésére reá birta s azt, hogy azok oly súlyos sérelmet ne okozzanak, melynek halál lehetett vége, nemcsak ki nem kötötte, de sőt midőn I r. vádlott botját elhajította, a saját botját adta át annak, hogy azzal üsse Popa Janaszit, majd pedig elnézte, hogy az a botot ismét elhajitotta és hasábfát vett kezébe s azzal ütötte fejbe a sértettet, tehát a kit a súlyos testi sértésből következett törvényes következmény épen ugy, mint a közvetlen tettest terheli, mint a 69. §. I. pontja szerinti felbujtók voltak a 301., 306. §. alá eső halált okozott súlyos testi sértés bűntettében bűnösöknek kimondandók. A 346. §. alá eső rablás bűntettében pedig, miután III. r. vádlott utasítása és felhívása folytán I. r. vádlott a II. r. vádlott jelenlétében vette le Popa Janaszitól a mellényt s I., II. r. vádlottak együtt vizsgálták meg, annak tartalmát együtt szedték ki, s igy II. r. vádlott is közvetlenül ténykedett a rablás végrehajtásánál, azért e büntetlen I. és II. r. vádlottak, mint közvetlen tettesek, III. r. vádlott pedig mint felbujtó mondattak ki bűnösöknek. A fent hivatolt törvényszakaszok alapján a fenforgó tárgyi tényhalmazat folytán, összbünletésként megállapított büntetés kiszabásánál terhelő körülményként tekintetett mindhárom rendű vádlottra a bűnhalmazat, II. r. vádlottra nézve a rovott előélet, I. és III. r. vádlottakra nézve a bűncselekmény elkövetésénél kifejtett nagyobb tevékenység, ellenben enyhítő körüloiényként vétetett I., III. r. vádlottaknak büntetlen elöéletök II. r. vádlottnak a bűntett körüli csekélyebb tevékenysége, mindhárom vádlottnál a beismerés és hogy a cselekményt ittas állapotban követték el. A IV. és V. r. vádlottak Rogozán György és neje tagadásaikkal szemben sem az, hogy az I. r. vádlott által lakásaikra vitt mellény s benne volt tárgyak rablott voltukról tudomásuk lett volna, sem pedig hogy ezeket vagyoni haszonszerzés czéljából megszerezték volna, vagy ily czélból rejtették el, igazolva nem lévén, Rogozán György IV. r. vádlottnak pedig azon ténye, hogy ama mellényt, midőn gyanúja támadt, miként az a megölt Popa Janaszié lehet, az I. rendű vádlott szalmakazlába elrejtette, hol az meg is találtatott, miután ez sem vagyoni haszon végett követtetett el orgazdaság bűntényének nem, hanem inkább a Btk. 374. §. aiá eső bűnpártolás vétségének lévén minősíthető, mely azonban Döntvénytár, uj folyam, XXX. 2