Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

i3i illetve az utóbbit a felperesnek hitvestársi öröklés czimén átadta, megváltoztatja, a felperest az ezekre vonatkozó keresetével elutasítja és kimondja, hogy az emiitett ingó és ingatlan vagyon a végrendelet 3. és 4. pontjai értelmében az alpereseket illeti, egyebekben pedig az Ítéletet helybenhagyja. Indokok: Az alperesek végrendeleti örökösök, mert a végrendeletnek 3. pontja szerint azok az ingatlanok, a melyeket az örökhagyó a végrendelet 1. és 2. pontjaiban hagyomány tárgyává nem tett, az alperesekre szállnak. A jánosházai 20. sz. tjkvben 79. hrsz. alatt felvett házra vonatkozóan, nem fogadható el felperesnek az az érvelése, hogy ez az ingatlan a végrendeletben külön megemlítve nem lévén, ugy tekintendő, mint a melyről örökhagyó végrendeletében nem intézkedett, tehát az mint szerzemény hitvestársi öröklés czimén felperest illeti, nem fogadható el azért, mert a végrendelet 3. pontjának az a kifejezése «azontul a mi földbirtokom még van, saját testvéreim gyermekeinek hagyom», kiterjed mint szintén földbirtokra, a belsőségre és ennek tartozékára, a kérdéses házra is. Azt, hogy végrendeletnek az az értelmezése felel meg leginkább végrendelkező szándékának, támogatja az a körülmény, hogy a végrendelkező némi ingóság és követelés kivételével, összes vagyonáról alperesek javára rendelkezett és felperesnek tulajdonul mit sem hagyott, hanem csak a gazdasági eszközöknek haszonvételi jogát. A leltár 77. tétel sz. a. felvett két ökör tulajdona sem ítélhető meg felperesnek ; mert felperes bebizonyította ugyan Császár György és Császár Anna tanuknak vallomásával azt, hogy osztályrészébe két jármos ökröt kapott, de nem azt, hogy ezek a leltárban felvettekkel azonosak, tehát felperest ezeknek az ökröknek tulajdona nem illeti, hanem ö csak az osztályrészül kapott ökröknek értékét követelheti a hagyatékból. (1889. évi november 26. 53971. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete a jánosházi 20. sz. telekkönyvben 79. hrsz. a. felvett 144. sz. házra vonatkozólag megváltoztatik és e részben az elsőbiróság ítélete indokainál fogva és azért hagyatik helyben, mert a végrendeletek azon esetben, a midőn általános örökös nincs nevezve, akként magyarázandók, hogy az illető örökös vagy hagyományos csakis azt kap9*