Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

112 lent ott akkor, a midőn a vádlott, valamint a feljelentő Wolf Miksa is együtt voltak, és határozottan állítja ezen tanú, hogy ö sem azelőtt nem rakott tüzet a hivatali helyiség kályhájába és hogy abban sem akkor, a midőn ö a szobába érkezett, tüz nem volt. Szembe állítva ezen vallomást Wolf Miksa azon vallomásával, mely szerint az ispán a kályhában égő tűzbe dobta volna a váltót; a két vallomás oly kiegyenlithetlen ellentétet tüntet fel, hogy a feljelentésnek nem érdekeltség nélküli állítását ezen utóbbi kifogás alá nem eső és érdekeltség nélküli tanú határozott állításával szemben nagyobb bizonyító erejűnek elfogadni egyáltalán nem lehet. Ha ehhez hozzáadatik, hogy szintén e tanú vallomása szerint Wolf Miksa, akkor a midőn a tanú a szobába lépett, azon semmiféle izgalom jelei nem mutatkoztak, sőt hogy mielőtt az ispán a tanút távozásra szólította volna fel, Wolf Miksa nem is beszélt, holott a feljelentő vallomása szerint az ispán már azelőtt dobta a kályhába a váltót; ezen nyomatékos mellékkörülmény szintén gyöngíti a feljelentés hitelét; mert ha vádlott a feljelentő jelenlétében dobta volna kályhába a kifizetetlen és a feljelentő viszonyaihoz képest nagy értékű váltót: ez utóbbi azonnal zajongott és kitört volna azon őtet károsító cselekedet ellen, s nem várta volna be nyugodtan a széken ülve a szolga megérkezését, és ennek megérkezte, valamint a hivatalos levelek átadása után az eltávozásra intést és nem akkor, illetőleg nem az utczára kijutásakor kezdett volna kiáltozni, a már sokkal előbb elégetett váltója miatt. Az egyenes bizonyíték e szerint nem támogatván a vád állítását, az csakis a jelenségek által lehetne bebizonyitottnak elfogadható, ha ugyanis a mellette felhozott és kétségteleneknek bizonyított jelenségek vonatkozása a bűntett megállapító és bebizonyítandó ténykörülményre olyan lenne, hogy azok összesége a -vádbeli tételre mint megtörtént dologra kényszeritöleg utalna; vagyis ha azon jelenségek megszakítás nélküli, illetőleg a váddal ellenkező tényre mutató adat által félbe nem szakított complexuma a gondolkozás helyes szabályai szerint más észszerű értelmezést, mint a feljelentésben állított tény valóságos megtörténtét, kizárná. Ámde ezen, a jelenségek általi bizonyítás feltétlen követelménye tekintetében sem nyújtanak kellő támpontot az eljárás alatt beszerzett adatok és bizonyítékok.