Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)
93 vetett sikkasztás előmozdítására szolgált, alperes részéről nem bizonyittatott; az pedig, hogy a kereseti követelés, melynek megfizetésében Lusztig József a katonai büntető bíróság által felperes részére már elmarasztaltatott, nevezett félnek vagyonából behajtható volna, alperes részéről nem is állíttatott, ennélfogva alperes katonai kincstárt a Lusztig József ellen hozott bűnügyi ítélettel felperes javára jogérvényesen megállapított 1768 frt 91 kr. követelésnek a felperes kereseti előadása szerint általa időközben felvett s tőketörlesztésre fordítandó 429 frt 63 kr. levonásával, vagyis 1339 frt 28 kr. tökének s jár. megfizetésében marasztalni kellett. 37A Btk. 270. §-a nem alkalmazható azon esetben, ha az illető közhivatalnok a panasz beadásakor már meghalt. (1891 június 18. 4921. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék mint sajtóbiróság: Özv. Andrássy Gyuláné magánvádlónak a Szőts Pál ellen intézett 1891. évi márczius hó i-én 7351. szám alatt beadott vádlevelét visszaadja, és magánvádlót felhívja, hogy a vádbeli bűncselekmény megtorlására irányzott indítványának a Büntetőtörvénykönyv 270. §. 2. pontja alapján hivatalból leendő előterjesztése iránt a sajtóügyi közvádlóhoz folyamodjék, és ennek megtörténtét annál bizonyosabban igazolja, minthogy különben a sértettnek köztisztviselői kötelességeire vonatkozó sérelmes állításokra nézve panaszától elállottnak lesz tekintendő, és a sértettnek magánszemélyi minőségére vonatkozó sérelem miatt a magánvádló által közvetlenül érvényesíthető vádnak az ehhez képest átszerkesztendő vádlevélbe leendő összefoglalása iránt fog intézkedés tétetni. Indokok: A vádbeli közleményből a feljelentésben, valamint a 7351. sz. vádlevélben is sérelmesekül kijelölt állitások és kifejezések között oly ténybeli állitások megtorlása iránt közvetlenül tesz indítványt a Btk. 273. §-a alapján panaszjogosult magánvádló, a melyek elhalt fiának köztisztviselői tisztéből kifolyó kötelességeire vonatkoznak, a melyek tehát valódiságuk esetén esetleg bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vontak volna maguk után.