Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

86 A perbe avatkozott Reisinger Károly, a Menage-Verwaltungnak volt egyik tagja beismeri, hogy a hadsereget az állam tartja fenn, de ezen kötelezettséget a szolgálati szabályzat szerint nema véderő, vagy épen egyes tagjainak közvetlen élelmezése utján, hanem a törvényesen megállapított tiszti fizetések és legénységi zsoldok kiszolgáltatása által teljesiti; állítja, hogy az élelmezési bizottságok csakis a magánélelmezésre nem jogosult legénység és altisztek czélszerübb és jobb táplálkozásának lehető biztosítására mint magánvállalat alakulnak, hogy a jelen per alapját képező élelmezési vállalat tisztán és egyedül az abban résztvevő legénység és altisztek alkalmi szövetkezetének ügyletét képezi ; állítja továbbá, hogy a felperesi kereset alaptalan és rosszhiszemű, mert az A. alatti szerződés 4. pontja szerint tartozott volna felperes a szállításról szóló nyugtáját kiegyenlítés végett az élelmezési bizottságnak havonkint bemutatni, felperes azt azonban nem. tette, hanem Lusztig József hadnagygyal, mint az élelmezés kezelésére kirendelt tiszttel egyetértve oly hónapokban, midőn az élelmezést kezelő ezen tisztnek pénzre volt szüksége, az általa szállított áruczikkek értékmennyiségénél kisebb összegről állította ki a havi számláját és a havi összes hitel követelése fejében még járandó összeget magánhitel gyanánt Lusztig József élelmezési kezelő tisztnél hagyta, ez pedig azt saját czéljaira felhasználta, sőt a szállítási szerződés b) pontjában foglalt tilalom daczára felperes ezen felül még külön kölcsönöket is adott Lusztig József élelmezési tisztnek s ezen két rendbeli szerződésszegése által felperes maga nyújtott neki alkalmat és segédkezet a havi leszámolásnál részére visszahagyott összegek elsikkasztására. Felperesnek követelése bűnügyi uton Lusztig József ellen megítélve lett, és ezen ítélet alapján felperes részkielégitést is kapott, ennélfogva ugyanezen végérvényesen elbírált követelés iránt még egyszer külön pert indítani felperesnek jogában nem áll. Felperes általánosan ismert ténynek állítja azt, hogy a hadsereget a kincstár tartja, az fizeti, az ruházza, az élelmezi, és állítja továbbá, hogy ezen kincstári nagy administratio nem a hadsereg egyes tagjai, nem egyes egyének személyes garantiája, hitele és kötelezettségei által, hanem a kincstár mint jogalanyé, által eszközöltetik; minden a mi történik, az alanyért és az alany-