Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

19 tározási költség erejéig is megállapítja, ennek folytán a felperest és 2. r. alperest kötelezi annak leendő tűrésére, hogy erre az 56 frtra nézve az 1. r. alperes magát a hagyatéki vagyonból kielégíthesse stb. Indokolás : Az első bíróság ítéletének azt a felebbezett részét, a melylyel az első bíróság az I. r. alperesnek özvegyi jogát nem korlátolta, a felperest az I. r. alperes javára 18 frt szűnt haszonban marasztalta, a felperest és a II. r. alperest az I. r. alperes javára 40 frt hitbérben és 8 frt hagyaték-tárgyalási költségben marasztalta, a felperest és a II. r. alperest az első rendű alperes javára 4 frt 50 kr. biztosítási dijban és 30 forint takarékpénztári kamatban nem marasztalta, az I. r. alperes javára a viszonkeresetileg követelt összegek után kamatot nem itélt, végül a perköltséget a felek között kölcsönösen megszüntette, az alsó bíróság részéről felhozott vonatkozó okokból és még azért is helybenhagyni kellett, mert az I. r. alperes, a ki özvegyi jogon a hagyatéki összes javakat különben is haszonélvezte, a részére megítélt viszonkereseti követelések tekintetében nem olyan hitelező, a ki azok után a követelések után kamatokat is igényelhetne, és mert a kamatok a hagyatéki tömeg terhei lennének, következésképen a haszonélvezőt magát terhelnék. A felperes beismerte azt, hogy az örökhagyó halálakor létezett búzakészletnek felerésze az I. r. alperesnek tulajdona azonban a felperes vitatja azt, hogy a kérdéses időben 20 kiló buza volt és minthogy csak 10 kiló buza leltároztatott, az I. r. alperest megillető fele része a hagyatéki tömegbe nem vonatott. A felperes ezt az állítását semmivel sem bizonyította be, sőt a leltárnak az a kitétele, hogy a 10 kiló buza egészen felvétetik, arra enged következtetést, hogy az örökhagyó halálakor összesen csak 10 kiló búzakészlet volt. Az a körülmény, hogy az I. r. alperes a leltárt észrevétel nélkül aláirta, nem fosztja meg az I. r. alperest attól, hogy a leltárt utóbb kifogásolja, a mint ezt az I. r. alperes már az örökösödési eljárásnál tette is. Ehhez járul, hogy a pernek adatai szerint a kérdéses 10 kiló buza az örökhagyó és az I. r. alperes tulajdonát tevő ingatlanon termett, hogy a haszonélvezet és a vagyonkezelés fogalmánál fogva az a búzakészlet különben sem törzsvagyon, következésképen az I. r. alperes már özvegyi jogánál fogva is annak a búzának szükségszerű felhasználásától el nem tiltható és erre a felhasználásra, 2*