Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

9 elkövetni akart volna, vádlottnak ezen büntetendő cselekményre irányzott szándékára vonatkozólag elegendő bizonyítékot a tanuk vall omasaikban nem szolgáltattak, s miután az egész eset nem tüntet fel oly komoly jelleget, mely arra következtetést engedne, hogy vádlott szándékában a vád tárgyát képező bűntett elkövetése lett volna, vádlott a súlyos testi sértés kísérletének vádja alól felmentendő volt. Miután azonban vádlott eljárása panaszos testi épségét komolyan veszélyeztette s a kihágási Btk. 41. § ába ütközik, vádlott a hivatkozott szakaszban körülirt kihágásban vétkesnek kimondandó s annak értelmében büntetendő volt, stb. (1889 nov. 23.6836. sz ) A budapesti kir. tábla: Az első bíróság Ítéletének azt a részét, a mely szerint Moga Petru vádlottat a súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt ellene emelt vád alól felmentette, helybenhagyja, az elsöbirósági Ítéletnek azt a részét azonban, a mely szerint vádlottat a Kbtk. 41. § ába ütköző veszélyes fenyegetés vétségében vagyis helyesen a közcsend elleni kihágásban vétkesnek kimondotta, 8 napi elzárásra stb. ítélte, hivatalból megsemmisíti és ez irányban vádlott ellen a további bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok: A kir. itélő tábla az első bíróság ítéletének felmentő részét indokainál fogva hagyta helyben. Az ítéletnek pedig a marasztaló részét azért semmisítette meg és ennek folytán a vádlott ellen ez irányban a további bűnvádi eljárást a Kbtk. 31. §-a alapján azért szüntette meg, mert az iratok tanúsága szerint a 7186. sz. vád alá helyezési határozat 1888. évi deczember 15-én hozatott meg és ezen időponttól kezdve a végtárgyalás megtartásáig vagyis 1889. évi november 23-áig, tehát 11 hónapon tul semmiféle birói intézkedés nem tétetvén, az ügy ezen idő alatt szünetelt. Minthogy pedig a Kbtk. 3i.§-a szerint a kihágási ügyekben az elévülési határidő hat hónap, ennélfogva az eljáró kir. törvényszék nyilvánvalóan szabálytalanságot követett el azzal, hogy a vádlott ellen oly kihágás miatt hozott marasztaló ítéletet, a melynek büntethetősége elévülés indokából megszűnt, ez okból volt az eljáró kir. törvényszék ítéletének ez utóbbi része megsemmisítendő és a további bünvádieljárás megszüntetendő, stb. A magyar kir. Curia: Tekintve, hogy a Btk. 301. §-a értei-