Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

7 mert az alperes által 2 /. alatt becsatolt levél tartalmából kitetszőleg az alperes által megrendelt áruk a viszavonás idejében már elküldésre készen állottak, a keresk. törvény 316. §-a szerint pedig a visszavonás csak akkor hatályos, ha az ajánlat előtt, vagy azzal egyidejűleg jut a másik fél tudomására ; maga a 2V. alatti levél is azt bizonyítja, hogy felperes a visszavonást, mint elkésettet, el nem fogadta. Mustra szerinti vétel esete a keresetben emiitett ügyletnél fenn nem forog, mert az átadott és átvett lepecsételt mustrát feltételez, erről pedig peres felek a per során említést se tettek. Alperes azzal is védekezett, hogy a kereset tárgyát képező mükávé és mübors nagyobb mennyiségben küldetett, mint a mennyit alperes megrendelt és hogy az a megrendeltnél rosszabb minőségű is lévén, a C alatti faktúrában (árujegyzék) felsorolt áruk közül a kifogásolt mükávét és müborsot felperes rendelkezésére bocsájtotta. A megrendelés vitás kérdésének elbírálása azonban feleslegessé vált, mert alperes a budapesti kir. ítélő tábla 5,179/1888. v. számú végzésével rendelt póttárgyalás alkalmával önmaga adta elő, mit különben a 3. sz. alatti vasúti fuvarlevél is igazol, hogy a Budapesten 1887. okt. 10-én feladott áru annak a hónapnak 18-án Moórra érkezett, hogy ő erről másnap értesíttetett, hogy az árut ennek daczára csak 1887. november hó 11-én váltotta ki és vizsgálta meg, de kifejezetten beismerte azt is, hogy az árunak kifogásolt részét a megvizsgálás után 3 nap múlva bocsátotta felperes rendelkezésére. Minthogy pedig alperes az árut a vasúttól kapott értesítés után nyomban átvenni és a keresk. törvény 346. § a értelmében azonnal megvizsgálandó árut kifogás esetén a 347. §. értelmében azonnal rendelkezésre bocsátani is tartozott, azt azonban alperes nem is állította, hogy az áru megvizsgálása hosszabb időt igényelt volna, az elkésett átvétel után 3 nap múlva történt rendelkezésre bocsátás is mindenesetre elkésett, minek folytán az áru kifogás nélkül átvett nek tekintendő, s ehhez képest alperest az összegileg nem kifogásolt kereseti tőkének stb. megfizetésére kötelezni kellett. (1890. február 19-én 5,625. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete a benne foglalt egyéb indokokon felül még azért is helybenhagyatik, mert alperesnek azon cselekménye, mely szerint a feltétlenül