Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

2 l6 A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítéletének megváltoztatásával a vádlottakat a vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokolás : Nem forog fen a Btk.-nek a kir. ügyész részéről felhitt 175. §-ába ütköző cselekmény, mert a vádlottaknak az eljárás fejleményei szerint nem az volt a czéljuk, hogy személyeken vagy dolgokon erőszakot kövessenek el, és ilyent el sem követtek ; de nem is állítja senki, hogy a vádlottak betörtek. Nem forog fen a Btk. 330. vagy 332. §-ának esete sem; mert Szeghalmi Bálint ama háznak a tulajdonosa, a melyben a felebbezés esetén is végrehajthatónak kimondott bírói ítélettel ápr. 13-ig kiüríttetni s a tulajdonosnak rendelkezésére bocsáttatni rendelt és a rendelkezésre ekként feljogosítottnak részéről másnak a számára már ki is adott lakás volt, a lakás kitatarozásával megbízott munkásaival együtt ápr. 15-én nem jogtalanul, nem erőszakkal, nem fenyegetéssel, vagy hamis kulcsok használatával, nem jogos indok nélkül vagy cselszövénynyel és a lakásban talált Zilahi Sámuelnénak nem is akarata ellenére ment a lakásba s nem akarata ellenére maradt abban, miután sem Zilahiné, sem Hajdú Sándorné nem állítják, hogy az ellen, a mi történt, Zilahiné tiltakozott vagy akaratát kifejezte. Egyébként is megvilágítja azonban a tényállást az a körülmény, a melyet Zilahi Sámuel is beismer, a mely szerint t. i. Zilahi Sámuel Szeghalmi Bálinttal akként állapodott meg, hogy Zilahi volt volna köteles a lakásban való továbbmaradhatás végett Galyásitól, t. i. a lakás bérlőjétől, írásbeli engedélyt hozni, minthogy tehát Zilahi Galyásitól ily engedélyt nem kapott, önként következik, hogy ennek folytán a mi történt, nem mondható Zilahi beleegyezése nélkül történtnek, annál kevésbé mondható Szeghalmi terhére jogtalannak. A kir. törvényszéknek ítélete, habár — a vádlottak felmentésével — meg volt változtatandó. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy nincsen bizonyítva, hogy vádlottak csoportosan s betörés által erőszakosan hatoltak volna be panaszló lakásába; tekintve, hogy az sincs bizonyítva, hogy a kérdéses lakásba elsőrendű vádlott jogos indok nélkül s a lakással rendelkező akarata ellenére ment volna be vádlott társaival együtt ;