Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

215 pénzbüntetésre, II—VII. r. vádlottakat pedig fejenként husz-husz forint pénzbüntetésre itéli. Indokolás: Vádlottak a ténykörülményekkel egybehangzóan beismerték a vizsgálat során, hogy L r. vádlott Szeghalmi Bálint felszólítása folytán, ennek házában magánvádló Zilahi Kálmán és neje által bérbe birt lakásba az 1886. évi ápr. hó 15-én délelőtt 10 óra tájon bementek s ott az ablakokat, ajtókat leszedték s a padlásra vitték, továbbá a szobában a falhoz támasztva volt két nagy tükröt és a takarékkonyhát az udvarra kivitték, egy divánt a szoba közepére kihúztak, de azt magánvádló neje kérelmére nem vitték ki a szobából, s mindezeket azért tették, hogy magán vádlót és családját a lakásbóli kiköltözésre kényszerítsék. Tekintettel azonban arra, hogy Zilahi Kálmán a lakást I. r. vádlottól, ennek beismerése szerint is 1885 ápr. 28. napjától számított évi 300 frt bérért, vagyis 1886. évi ápr. 28-ik napjáig vette bérbe és jóllehet a nagyváradvárosi kir. járásbíróság 1911/86. sz. ítélete, mely szerint magánvádló és neje köteleztettek a lakást S nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett kiüríteni és I. r. v. rendelkezésére bocsátani, az 1886. év ápr. 13-ik napján jogerőre emelkedett, vádlottak magánvádló lakásába a fenforgó körülmények között jogos indok nélkül mentek be, mert I. r. vádlottnak kötelessége lett volna vagy a bérleti idő lejártát bevárni, vagy a bírói végrehajtást megkérni s a lakást ez uton kiüríttetni. Vádlottak azon a végtárgyaláson tett védekezése, hogy az ablakokat és ajtókat azok kiigazítása és a szobák takarítása czéljából szedték le, mint a kinyomozott tényállással ellentétes s igy valótlan állítás, bírói figyelembe vehető nem volt. Annálfogva vádlottakat, miután ellenük az, hogy a panaszos lakásába, mint csoport betörtek volna, nem igazoltatott, az ítélet rendelkező részében minősített magánlakmegsértés vétségében kellett bűnösöknek mondani s az ugyanott kimért pénzbüntetésekkel büntetni. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül vétetett, hogy vádlottak a jogerős ítélet alapján hihették, miként cselekményük szabados és hogy vádlottak jó előéletűek ; ellenben súlyosító körülményül vétetett, hogy elkövetett cselekményük által nemcsak magánvádlót, hanem annak családját is pellengérre állították és I. r. vádlottnál még: hogy a cselekmény intézője ő volt.