Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

Berger A.) kiskorú leányával a gyámhatóság jóváhagyása nélkül szerződést érvényesen nem köthet, továbbá az 1881: 17. tcz. 28. §. 1., 2., pontjai alapján. Alperesek külön védelmükben kifogásolják a felperesi keresetet azért, mert a B. alatti szerződés kötésénél Berger Adolfné is szerepelvén, ennek perbe idézése nélkül a per el nem bírálható. Első sorban is tehát a felperesnek a szerződés kötésénél felmerült alaki kifogása, s alpereseknek a kereset elleni alaki kifogása jön elbírálás alá. Felperesnek azon kereseti álláspontját, hogy a B. alatti szerződés érvénytelen lenne azért, mert azt a szülök kiskorú leányukkal kötötték, a bíróság nem tartja helyesnek azért, mert a kiskorú magánjogi törvényeink s a fenálló gyakorlat szerint igenis köthet érvényesen oly szerződést, melyből reá csak jogok származnak, de ö kötelezettséget nem vállal. A jelen B. alatti szerződés pedig határozottan ilyen, mennyiben az egyébből nem áll, mint hogy a szülök kötelezték magukat nászajándék adására. Viszont alpereseknek azon kifogását sem találja a bíróság elfogadhatónak, hogy jelen per a közadós nejének perbe idézése nélkül el nem bírálható. A felperes nem kötelezhető arra, hogy többet kérjen, mint a mennyit akar, jelen per czélja pedig csak az lévén, hogy a közadós cselekményei hatálytalaníttassanak, teljesen közömbös az, hogy az egyetemleges kötelezettséget vállaló másik társ obiigóban marad-e avagy sem ? A per érdemét illetőleg : Az 1881. 17. tcz. 28. §. 1. pontja szerint, a mennyiben a csődnyitást megelőzőleg két éven belől keletkezett, megtámadható 1. a közadós azon cselekménye s ügylete, melyet viszteher nélkül kötött, mennyiben tárgyát nem a szokásos alkalmi ajándék képezi, 2. azon terhes szerződés, melyet közadós lemenő ágbeli rokonával kötött, a mennyiben annak megkötése által a csödhitelezők megkárosittattak, s az érintett személyek igazolni nem képesek, hogy a közadósnak a hitelezők megkárosítására irányzott szándékáról tudomással nem birtak. Felperes támadási jogát a törvény ezen most idézett §-ára alapítja s a bíróság a felmerült bizonyítékok alapján a következő