Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

i65 kednek, nem alkalmazhatók ugyan, a másodbiróságnak ítéletét mégis helyben kellett hagyni azért: mert helyi ügyleteknél sem hagyhatja vevő az eladót hoszszabb ideig kétségben a megrendelt áru sorsa iránt ; mert a vevőnek személyes viszonyai, igy telepe helyéről távolléte is, nem birnak befolyással abbeli kötelezettségére nézve, hogy az áru hiányáról és annak el nem fogadásáról az eladót késedelem nélkül értesítse, illetőleg az ilyen értesítésnek távollétében helyettese által teendő megtétele iránt idejekorán intézkedjék ; s mert e szerint a kereset tárgyát képező nyomtatványok alperes által elfogadottaknak voltak tekintendők. 52. A hitelezőnek a váltó lejárata által támadt az a joga, hogy a váltón alapuló követelésére nézve kielégítést követelhessen, nem foglalja magában azon jogot is, hogy arra nézve kielégítés helyett biztosítást szerezhessen. Az ily váltó alapján kieszközölt zálogjogi előjegyzés által nyert biztosítás a megtámadhatóság szempontjából az adós által adott biztosítással egy tekintet alá esik, mivel ily esetben épugy, mint a végrehajtásnál, a birói közbenjárás, a közadós cselekményét helyettesíti. A bekebelezett zálogjog a csödhitelezökkel szemben hatálytalannak mondatván ki, a hitelező nem kötelezhető a zálogjog nyilvánkönyvi törlésének eltűrésére, hanem csak annak tűrésére, hogy a közadós ingatlanaiból befolyandó vételár az ő zálogjogának tekintetbe vétele nélkül fordittassék a csődtömeg hitelezői kielégítésére. A zálogjog ugyanis a közadóssal szemben továbbra is érvényben maradván, ennek alapján az ingatlanok vételárából a csődhitelezők teljes kielégítése után netán fenmaradandó felesleg nem a közadóst, hanem a jelzálogos hitelezőt fogja illetni. (1891 február 5-én 5224. sz. a.) A kecskeméti kir. törvényszék: Alperes czég javára a közadós B. M.-nek a kecskeméti 81., 82. 7223. és 9633. sz. tjkvben