Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

lói levő hiányait a közigazgatásban, söt a kormányzatnak is előfordulható egyes általános bajait egyoldalúan és hamisan mint kizárólag a román lakosság által szenvedett sérelmeket tüntette elő ; kétségtelen, hogy a beszéd egyes részeiben a valódi helyzetnek megfelelő előzményből is meglepő fordulattal a leghelytelenebb és legigazságtalanabb következtetések vonatnak ki, s mindezek a románok elleni igazságtalanságokká szineztetnek ki. Ámde mindezen helytelenségek nem mennek tul azon a vonalakon, a melyek között alkotmányos országban az intézmények és a hatósági intézkedések kritikája büntetlenül mozoghat s nevezetesen a beszéd valamennyi éles kifakadása az egyes kormányzási és közigazgatási cselekvőségek ellen és nem a magyar, sem az országban létező más nemzetiség ellen levén irányozva : ezzel elesik azon mellőzhetlen ismérve, melynél fogva azt a Btk. 172. §-ának második bekezdése alá eső nemzetiség elleni izgatás vétségének minősíteni lehetne. Ha pedig a beszédnek ethikai szempontból megrovás alá eső fentebb megjelölt tartalma mellett figyelembe vétetik, hogy vádlott ugyanazon beszédében a következőket mondja: «Ezen ország azon 15 millió emberé, a kiknek a törvény által biztosított jogaik vannak, s ugyancsak a törvény biztosítja nemzeti jogainkat is», továbbá, hogy «van nekünk törvényünk, a mely megengedi nyelvünknek használatát", végül «0 Felsége által szentesitett törvény intézkedik, hogy a románok által lakott területeken a tisztviselők a nép kebeléből alkalmaztassanak; most valamennyi lakos szabad és ugy azokból is lehetne tisztviselőket alkalmazni» ; ha figyelembe vétetik, hogy ezen mondottakban, illetőleg politikai tételekben vádlott nyilt és világos kijelentést tesz a román nemzetiségű honpolgárok előtt az iránt, hogy a magyar állam törvényhozása a legsarkalatosabb intézményekben biztosította a haza valamennyi polgára számára a jogegyenlőséget, hogy a törvény a jog tekintetében nem tesz különbséget sem vallás, sem nemzetiség, sem osztály között ; ha figyelembe vétetik, hogy a román ajkú honpolgárok közötti terjesztésre szánt e beszédnek imént kiemelt tételeiből egyenesen következik azon mindenik józan gondolkozású egyén előtt Döntvénytár uj folyam. XXIX. 1 1