Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

XV VI. FEJEZET. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatás. 50. Btk. 172. §. — Nemzetiség elleni gyűlöletre izgatás vádja --- —- i>6 X. FEJEZET. A személyes szabadságnak, a házjognak, továbbá a levélés távirdai titoknak közhivatalnok általi megsértése. 59. A magánlak sérthetetlensége nnm csupán a jogellenes behatolásból származható nagyobb veszélyek miatt, hanem a polgárok nyugalmának, «otthonuk» zavartalanságának biztosítása végen, tehát közérdekből is oltalmazandó. — Ha azonban a rendőr bár éjjel bemegy egy házba, mivel azt hiszi, hogy oda gyanús egyén lopódzott, a magánlak megsértése nem forog fenn --- _-_ — — 192 XIV. FEJEZET. A szemérem elleni büntettek és vétségek. 92. Az erőszakos nemi közösülés kísérletének bizonyítása. — Curiai elitélés a két alsófoku felmentéssel szemben __. ... ... 267 94. Megfertőztetésnél azon körülmény, hogy vádlott a benne feltámadt nemi gerjedelem folytán erős felindulásban lehetett, ily esetben enyhítő körülményt nem képez.__ ... ___ -__ „ .... 272 XVII. FEJEZET. A rágalmazás és becsületsértés. 6. A Btk. 164. es 165. §-ai a hatóságok és hatósági közegek fogalmi meghatározását tartalmazzák, azt azonban, hogy büntetőjogi szempontból általában kik értendők a •< közhivatalnok" elnevezés alatt, a Btk. 461. §-a határozza meg. Az utóbb megjelölt szakasz rendelkezése szerint pedig az állami rendőrség tagjai, mint a kik az állam közigazgatási hatósági teendőinek teljesítésére hivataluk, illetve szolgálatuknál fogva kötelezvék, közhivatalnokoknak tekintendők. Az ezek ellen elkövetett rágalmazás tehát a Btk. 270. §. 2. p. alá esik_._ ... — ._. -.- --- —- --- — — --- _-- 12 93. Ha hamis vád emeltetik valaki ellen, a nélkül, hogy a feljelentő a vádja valótlanságát tudná, rágalmazás esete forog fen ___ 269 99. A Btk 260- §-a szerint a rágalmazás vétségéhez valamely különös ••gonosz szándék", esetleg ártalomra irányzott szándék nem szükséges. E cselekményt illetőleg is ugyanazon dolust tételezi fel a törvény, mely — az illető törvényben külön kitett dolus speciálistól feltételezett büntettek kivételével — a többi bűntettekhez s rendszerint a vétségekhez is általán megkívántatik. A 260. §. alá eső rágalmazást illetőleg ezen dolus fennforog, ha a tettes, ámbár a vád megtételekor nem tudja, hogy hamisan vádol, azonban tudja