Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

96 ván igazolja, hogy alperes csak mint gyűjtő vette át a kérdéses ruhanemüeket a kir. zálogháznál leendő elzálogosítás végett, és csak előlegképen szolgáltatta ki a 8 frt kölcsönösszeget, ekkép felperes feladata volt a végleges zálogbárcza átvétele végett jelentkezni és ennek elmulasztása által ö szolgáltatott okot arra, hogy a zálogházban csak rövidebb időre elfogadott zálog elidösült és ekkép alperes az ebből eredett kár megtérítésére nem kötelezhető, miért is felperes keresetével feltétlenül elutasítandó volt. A perköltség azonban tekintettel arra, hogy alperes a 12 hónapi határidőnek kitüntetése által felperest tévedésbe ejtette és igy a perre részben szinte okot szolgáltatott, kölcsönösen megvolt szüntetendő. (1890. szeptember 2. 739. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsó bíróság Ítéletének megváltoztatásával, ha felperes a becslő esküt leteszi arra, hogy a keresethez a) alatt mellékelt bárczára alperesnek átadott ruhanemüek az átadáskor 60 frtot megértek, azok értéke 60 frtban megállapíttatik, melyből levonva az alperes által felperesnek adott 8 frt előleget, s az említett ruhanemüek árverés utján begyült eladási árából a kir. zálogház által felperes részére kezelt 6 frt 1 krt, alperes köteles az azon felüli 45 frt 99 krt felperesnek megfizetni. A btcslőeskü le nem tétele esetében felperes keresetével elutasittatik, azonban a perköltség mindkét esetben kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Való ugyan, hogy a keresetben megjelölt ruhanemüeket alperes csak mint zálogházi gyűjtő vette át felperestől, de alperes felperest tévedésbe ejtette az által, hogy az A. alatti bárczába lejárati időül 12 hónapot jegyzett be, a minek az lett a következménye, hogy felperes korábban a kiváltásról vagy az elzálogosítás meghosszabbításáról gondoskodni magát kötelezettnek nem érezvén, azon ruhanemüek árverés folytán eladattak, ezért tehát alperes felelős azon kárért, melyet felperes fentebbi megtévesztetése folytán szenvedett s azt neki alperes megtéríteni tartozik. A mi azon ruhanemüek értékét, s illetve a felperes által szenvedett kár összegét illeti, annak megállapítása tekintetéből azért Ítéltetett meg felperesnek a becslőeskü csak 60 frtra, mivel felperes előadása szerint a kérdésben forgó ruhanemüek vételi