Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

77 figyelem és gond sem fordíttatott, s miután a kir. ügyész is véginditványát inkább csak általánosságban valamennyi konkrét büntetendő cselekmény szabatos megjelölése nélkül hiányosan tette: ezen fogyatkozások miatt a végtárgyalás minden nagy terjedelme mellett sem nyújt minden részben teljesen elegendő alapot arra nézve, hogy melyek a vádbeli cselekmények s azok miképen bizonyitvák. De az elsőbiróság Ítéletében is, a helyett, hogy az egyes vádlottakat terhelő és büntetendő cselekmények sorrendbe foglalva pontokként külön-külön felsoroltatnának s azok mindegyike a beszerzett vonatkozó bizonyítékokkal világosan és szabatosan indokoltatnék s ekként az ítélet a vádbeli cselekmények mindegyikével pontonként teljesen befejezetten egy izben végezne, a vizsgálat által összegyűjtött s részben a végtárgyaláson is szerzett adatok halmazata akként foglaltatik egybe, hogy nem ritkán jelenségek és gyanuokok mint büntetendő cselekmények alkatrészei és viszont büntetendő cselekmények bizonyítékoknak vétetnek, majd általánosságban tartott sok felesleges érvelés, majd pedig egyes vádbeli cselekménynek újra meg újra ismételt tárgyalása mellett. így péld. i. r. vádlottat terhelőleg a Nyíregyházán elhelyezett 3000 frtos váltó ügye az Ítéletben különböző helyeken négy izben tárgyaltatik s mig a vizsgálat során és a végtárgyalás rendén tárgyalt némely vádra, így nevezetesen a miskolczi kölcsönből 1. r. vádlott által «idegen váltók* czime alatt kifizetett 4000 frtra nézve az ítéletben mi sem foglaltatik, addig viszont a vizsgálat során ugyan beszerzett, de a végtárgyaláson nem tárgyalt némely vádbeli adatra, igy nevezetesen az 1. r. vádlott által visszatartott bizonyos kisebb összegekre nézve az részletesebben kiterjeszkedik, ugy hogy ezen ítélet ily szerkezete mellett érdemleges felülvizsgálat tárgyául nem volt elfogadható. Az anyagi hiányokat illetőleg. Mindenekelőtt tévesnek kell megjelölni azt az elsőbiróság által elfogadott, de a másodbiróság ítéletének II. pontjában is implicite elfogadott azon, a tüzetesség hiányának fő okát képező felfogását, mely szerint vádlottak valamennyi, ugyanazon nemű cselekménye csak egy büntetőjogi egységet képez, mely feltétlenül hibás összefoglalásnak elfoga-