Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

t-Hváltaiában ? s ha igen, oly mérvben-e, mel\ indokul szolgáíhatna annak megszüntetésére ? I. Az a beismert ténye alperesnek, hogy az 1300 holdas haszonbérelt birtokból 83 fertályt vagyis 274 holdat, részben tengeri alá felébe kiadtak, kaszálókat részül, legelőket pedig albérletbe kiadtak, sem az okszerű gazdálkodás elveibe, sem a szerződés megállapításába nem ütközik s különösen a 83 fertály földnek nem kerti müvelése nem is oly méryii. mely a szerződés megszüntetésére alkalmas okot képezhetne Ugyanis l. a szerződésnek J. aj pontja az albérbe adást bizonyos korlátok közt megengedi; felperesek azt, hogy kerti mivelés alá más föld jelöltetett ki, nem bizonyították, és alpereseknek azt az előadását, hogy ők ezt az elhanyagolt, kiélt állapotban volt aránylag kis területet, épen a megengedett kerti gazdálkodásnak elő készítése czéljából adták ki a köztudomás szerint nagyobb, és a föld porhanyitását és ekként javítását előidéző munkát igénylő kapás növénynyel való beültetésre — meg nem czáfolták. 2. A szerződés azt, hogy a haszonbérlök a legelőt saját jószágaikkal tartoznak legeltetni, nem tartalmazza, az a körülmény tehát, hog> alperesek ezt a legelőt annak rendeltetése szerintés az okszerű gaz dalkodásnak megfelelően legelőként használtatták, szerződésszegésnek annál kevésbé tekinthető, mert különben a szerződési idő elején — felpereseknek saját előadása szerint alpereseknek jószáguk nem levén — alperesek azt nem is használhatták volna, a mi pedig a szerződő feleknek akarata nem volt, és mert az által, hogy ezt a legelőt nem a haszonbérlök, hanem az albérlőknek a marhája trágyázta, a földtulajdonosnak kár nem okoztatott. 3. A kaszállókat illetőleg, alperesek nem jártak el szerzödésellenesen azzal, hogy azokat részbe Kaszálásra kiadták, mert az nem albérleti, hanem a fü - lekaszálásra nézve kötött munkabérszerzödést képez ; ezt pedig a szerződés nem tiltja. 4. A B. alatti szakértő; szemlejegyzőkönyv igazolja, hogy alperesek a haszonbérlet kezdetén a kérdéses terület okszerű gazdálkodásához elegendő jószággal rendelkeztek és hogy azzal a jószágállománynyal 30 hold föld megtrágyázható volt. Az a körülmény pedig, hogy a kérdéses időben talált jószágállomány 40 hold trágyázására elégségesnek nem mutatkozott, és hogy akkor 24 darab igavonó jószág nen. találtatott, szemben azzal az igazolt ténynyel, hogy a szemle.