Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

XVIII XLII. KEJEZET. A hivatali és ügyvédi bűntettek és vétségek. 98. Agent provocateur. — Vesztegetési ajánlat esetében a közhivatalnok túllépi hivatali kötelességének korlátait az által, midőn a helyett, hogy mindjárt elutasította volna vádlottat megvesztegetési ajánlatával, még maga bátorította, buzdította, bujtotta fel s maga szolgáltatott neki tervszerüleg alkalmat arra, hogy a pénzt átadja s ekként vádlottat a cselekmény szabadosság.) felől tévedésbe ejtve, ez által nem ugy adta neki vádlott az ajándékot, hogy kötelességét megszegje, hanem a közhivatalnok szegte meg hivatali túlbuzgóságában kötelességét a végből, hogy vádlott neki az ajándékot átadja s vádlottat megvesztegetés miatt feljelenthesse. — A -törvény szerint a cselekvőleges megvesztegetés csak azon esetben foroghat fen mint büntetendő cselekmény, ha a közhivatalnoknak oly hivatali hatalma van, a melylyel visszaélhet, mire nézve kötelességét megszegheti és ha a közönséggel vagy féllel szemben oly magatartást tanúsít, mely kizárja azon feltevést, hogy ő kötelességét maga is meg akarja szegni --- ... --. ... 284 Bűnvádi eljárás.* II. FEJEZET. Birói hatáskör és illetékesség. 11. A Btk. 248. 5- 2. pontjában körülirt cselekmény a törvényszék hatáskörébe tartozik. A sajtóbirósághoz való utalásnak nincs helye }0 X. FEJEZET. A végtárgyalas. }). A hivatalból üldözendő bűncselekmény a vádrendszerből kifolyólag csakis a kir. ügyész indítványa alapján képezheti bűnvádi eljárás tárgyát, és ha a vádhatóság részéről vád nincs, ennek hiányában a hivatalból üldözendő bűncselekmény felett az indítványtól eltérőleg a bíróságok nem intézkedhetnek. — Non bis in idem . 107 46. Ha csupán a vizsgálat alatti %'allomás áll szemben a végtárgyalás alatti vallomással, ha tehát az előbbinek nagyobb nyomatéka, a2 eljárás alatt szerzett adat vagy bizonyíték által nem támogattatik; különösen pedig, ha jelenségek mutatkoznak, melyeknek összefüggése nagyobb valószínűséggel magyarázható a dolognak a végtárgyaláson állított lefolyásából mint vádlottnak vizsgálat alatti vallomásából, ez esetben a végtárgyalásnak fentebb kiemelt természetéből következik, hogy vádlottnak az itélö bíróság jelenlétében, ennek és a kir. ügyészség kérdései, valamint a szembesítéssel A felosrtísnil alapul vétetett az IJeiel. Bünv. Elj. Szab