Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

súlyos zúzott és szúrt sebek daczára az elhaltnak csupán feje és kezefeje volt véres, már pedig ha álló helyzetben, dulakodás körben kapta volna a súlyos sértéseknek csak egy részét is, az es.-t ben a test egyéb, alsóbb részeinek és az elhalt ruházatának is szükségképen vérnyomokat kellett volna feltüntetnie. Szemben ezekkel a megegyező terhelő adatokkal, nem tulajdonitható nyomaték annak a körülménynek, hogy az 57. napló szám alatt hivatalos jegyzőkönyv tartalma és némely tanuk előadása szerint vádlott letartóztatásakor fején a füle mögött egy vérző seb találtatott, mert ha bizonyítottnak vétetnék is az, hogy azt fivérétől kapta, mi sem szól az ellen, hogy azt a jelentéktelen sérülést rajta fivére önvédelem közben fekvő helyzetében esetleg szabad kézzel vagy körömmel is ejthette. Mindezeknél fogva a kir. itélö tábla a kir. törvényszék Ítéletét a bűncselekmény minősítése tekintetében is helybenhagyan dónak találta. A büntetés kiszabását illetőleg azonban tekintetbe vette a kir. ítélő tábla azt, hogy a fenforgó súlyosító körülményekkel, jelesül azzal szemben, hogy vádlott saját testvérét fosztotta meg életétől és hogy cselekményét orozva és nagy kegyetlenséggel követte el, túlnyomó enyhítő körülményeket képeznek rovatlan előélete, a vizsgálóbíró előtt tett és lényegében a tárgyaláson is fentartott beismerő vallomása, az elkövetett cselekmény fölött tanúsított, és különösen a megfigyeléssel megbízott szakértők által bizonyított benső megbánása és végül a vádlott és elhalt fivére és a kettőjük családja között éveken át folyt viszálkodás és az ennek következtén vádlottban megérlelődött elkeseredés, miért is vádlott javára a Btk. 91. § ának 2-ik pontját alkalmazta és a törvényben meghatározott halálbüntetés helyett büntetését életfogytig tartó fegyházban szabta ki, stb. (1890 szept. IS-én 34154. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy ámbár vádlott a vizsgálati eljárásban beismerte, tnikép a közte s testvérbátyja Kiss György között évek óta fenállott ellenséges viszonyból kifolyólag, 1889 szeptember 22-én este azon szándékkal, hogy nevezett testvérbátyját megöli, egy kampós bottal s egy vastőrrel felfegyverzetten a szőlőhegyre ment, a hol tudomása szerint testvérbátyja az éjt