Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

130 kivül magánúton külön is kiegyezni és biztosítékot követelni. Úgyde ezen kényszeregyezségen kivül külön kiegyezést alperes tagadta, a jelen per elbírálásánál a föeskü mint egyedüli bizonyt tási mód volt alkalmazandó. (1888. évi november 18. 9978. sz ) A budapesti kir. itélö tábla : Az elsöbiróság ítéletét megvál­toztatja és feltétlenül kötelezi alperest, hogy a leszállított 143 frt 43 kr. kereseti tökét megfizesse. Indokok : Alperes a B. 6. alatt csatolt levelek valódiságát, melyek szerint felperes kereseti követelésére nézve alperessel az ez ellen időközben megnyitott csődöt befejező kényszeregyezség­től eltekintve, magánúton akként egyezett ki, hogy a kényszer­egyezséggel megállapított 20°/0'-tóli hányadon kivül követelése ki­egyenlítésére még 25°/0-tóli, vagyis a jelen per tárgyát képező összeg erejéig kedvezőbb feltételt biztosított, tagadadásba nem vette; ezt igazolják különben a C. E. alatt csatolt, a leszállított kereseti összegnek megfelelő összegről kiállított váltók is; mert alperes nem tagadta, hogy ezeket a váltókat felperes javára állí­totta ki ; azok valódisága ellen sem tett kifogást, ezekkel a váltókkal pedig alperes az ellene nyitott csőd befejezése után 6, 12 és 18 hónapra kötelezi, az azokban irt, a jelen követelés­nek megfelelő összegeknek megfizetését. Ezzel szemben alperes nek az a tagadása, hogy a hivatkozott váltók nem a kereseti követelésre vonatkoznának, figyelembe nem jöhet akkor, mikor nem is állítja, hogy felperessel szemben a jelen per tárgyát képező összegen kivül még más egyéb tartozása is lett volna. Bizonyítottnak lévén ezek szerint veendő, hogy alperes felperes­sel a leszállított követelésnek az alperes ellen folyamatban volt csődöt befejező kényszeregyezségen kívüli kielégítésére nézve ki­egyezett ; minek folytán további kérdés tárgyát az képezi, hogy kötelező érvénynyel bir-e a felek között, az alperes ellen folya­matban volt csődeljárás keretén kivül létrejött az a magánegyez­ség, hogy alperes felperesnek a csődeljárás folyamában bejelen­tett követelése kiegyenlítésére nézve, a csődöt befejező kényszer­egyezséggel megállapított hányadon felül még a kereseti összeg erejéig kedvezőbb feltételt is biztosított ? E tekintetben alperes azzal védekezett, hogy a hatályban levő osztr. csődtörvény 233. § a szerint a közadós a bíróságilag jóváhagyott kényszeregyezségi el-

Next

/
Thumbnails
Contents