Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

I23 január 14-én Tremboczki egy gyalogszánkán krumplit szállitván egy zsidóasszonynak, felszólitotta Bacsó Istvánt, hogy segítsen neki szánkát húzni, mit ez utóbbi megtett s ezen segítségért 10 krt kapott. Ezután ketten bementek a korcsmába s közös kasszára egy fél liter pálinkát hozatva, azt ketten megitták. Majd Bacsó elindul, B.-Szántóra haza menendő s Tremboczki azzal , hogy neki is dolga van s igy elkíséri Szántóra, vele ment. Andón betértek a korcsmába s ott Bacsó állítása szerint a vádlott unszolására egy fél meszely pálinkát rendelt s ezt el is fogyasztották, azonban pénz egyiknél sem lévén, kifizetni nem tudták, miért a korcsmáros őket szidta, s e miatt Tremboczki Bacsót a korcsmában pofon is vágta. Majd tovább mentek együtt s most Bacsó előadja, hogy menet közben Tremboczki hátulról botjával panaszost karon, majd fejen verte, ugy hogy azt a vér elborította s ekkor a lábáról czizmáját lehúzva, azután ráparancsolt, hogy addig, mig ő el nem megy, meg ne mozduljon, a pár csizmát magával vivén, panaszlótól eltávozott, ki az alkalmat felhasználva, futva Rátka felé indult, mit vádlott észrevevén, utána szaladt, utóiérte s botjával ujolag több ütést mért rá s újra ott hagyva, végleg eltávozott. Vádlott maga is beismeri, miszerint panaszossal valami felett, mire azonban, hogy mi volt, nem emlékezik, összekapva, ott azt botjával megütötte párszor s attól egy pár czizmát elvéve, azzal eltávozott s a pár csizmát Talyán 1 frt 60 krért eladta. Vádlott védelméül teljesen ittas állapotát hozza fel, állítván, hogy nem tudta, mit csinált. A fenti tényállás szerint tehát vádlott ellen beismerése alapján kétségtelenül igazoltan áll, hogy ö a kérdéses alkalommal Bacsó Istvánt botütések által védelmére tehetetlen állapotba helyezve, tőle egy pár csizmát erőszakkal elvett s a csizmát eladta s igy kétségtelen, hogy azt eltulajdonitási szándékból vette el. Igazolva van továbbá, hogy ugyanakkor panaszoson botütések által 20 napnál hosszabb gyógyidőt igénylő súlyos testi sértést ejtett. Mindezek szerint vádlott cselekménye a Btk. 344. és 349. §. 2-ik bekezdése szerint minősülő rablás bűntettét képezi, melyben