Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

io5 betéti, a 153. §. 4. pontja alatt a részvénytársaságok tekintetében is tett azon a rendelkezésen és czélzaton alapszik, hogy a bárki által megtekinthető czégjegyzésböl mindazok az adatok és jogviszonyok, melyek harmadik személyeket az emiitett kereskedelmi társaságokkal való ügylet kötésre hajlandóvá tenni alkalmasak, nyilvánvalók legyenek. A szövetkezetekkel elvi tekintetben ugyanegy elbánás alá tartozó részvénytársaságoknál a fentirt értelemben jelentőséggel biró adatok, mint az alaptöke nagysága, a részvények, vagy hányadrészvények száma és névértéke a czégjegyzékbe tudomás és mindenkinek tájékozhatása végett bevezetendők. A szövetkezetek alaptökével nem birván, a nyilvánosság elve a szövetkezeteknél a tagok neveiben nyer kifejezést, mert a tagok harmadik személyekkel szemben korlátlan, vagy korlátolt felelősséggel tartoznak s ennek mérvére, illetve hatályára vonható következtetés tekintetében a szövetkezeti tagok névsora nevezetes befolyást gyakorolhat. Hogy ez az elv a «The Mutual» newyorki életbiztosító társaság alakulásánál is irányadó volt, kitűnik az A. a. okirat 17. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a szövetkezetnek addig kötvényt kibocsátani nem szabad, mig legalább 500 ezer dollárra menő biztosítás be nem jelentetett, megfelel e rendelkezés a szövetkezetek czéljának és jogi természetének, mert az ilyen kereskedelmi társaság csak tagoknak a szövetkezetbe belépése által alakul. Mindezekből következik, hogyha egy külföldi szövetkezet itteni, a czégjegyzéstől feltételezett működését megkezdeni kívánja, a keresk. törvény 210., 211. és 212. §-aiban körülirt követelményeken kivül nemcsak a külföldi szövetkezet tagjainak, hanem miután a fióktelepen is szövetkezeti viszony kell, hogy fenálljon, a magyarországi szövetkezeti tagok névjegyzékét is bemutatni tartozik, mit a kérvényező vezérképviselőség nem teljesítvén, a czégbejegyzés megengedhető nem volt, ugyanazért és tekintve, hogy a miniszteri biztos előterjesztésében nemcsak a czégbejegyzés eszközlésének módját, hanem magát a czégbejegyzés elrendelését is, mint a törvénynyel ellentétben állót megtámadta, a kir. törvényszéknek a fentirt elvekkel ellenkező rendelkezését