Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

jogi érdekeltség is, mert a jogviszony megállapithatása esetében előáll az ebből keletkezhető vagyoni érdekeltség, vagyis a közelebbről meghatározható értékkövetelés, a mi okszerűen onnan következtethető, hogy alperes elleniratában nem vette tagadásba, sőt azon védekezésével, miszerint saját utánjárása sikeres lőn, ámde ezt nem felperes czégnek köszönheti, mivel ez saját érdeme, beismeri, hogy a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatósággal külföldi dohány adásvevése tekintetében szerződésre lépett és így azon eset, melyre vonatkozólag a felek között a társas viszony állítólag létrejött, bekövetkezett. Tehát felperes az ezen esetre vonatkozó társas viszonyának érvényesítésére érdekeltségénél fogva jogosultnatc tekintendő. Ezek folytán a kereset alaki hiánya és perrendellenes volta miatt emelt kifogások mellőzendők voltak. A per érdemét illetőleg alperes tagadta a keresetbeli azon állítást, miszerint peres felek közt oly megállapodás jött volna létre, hogy valamennyi ügylet, mely a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatósággal külföldi dohányok eladása, illetve megvételére nézve fogna köttetni, tekintet nélkül arra, vajon az igazgatóság ily ügyleteket peres felekkel együttesen közösen, vagy bármelyikkel külön fogna kötni, azok közöseknek fognak tekintetni ; s hogy e tekintetben peres felek társas viszonyba lépnek és a kötendő ügyleteket közös számlára fognák vezetni. Ezen tagadással szemben felperes keresetbeli állítása beigazolása tekintetéből, egyéb bizonyíték hiánya miatt, a föeskü általi bizonyítást vette igénybe s megkínálta alperes czég mindkét beltagját a főesküvel arra nézve, hogy köztük a keresetben általa jelzett szóbeli megállapodás nem jött létre. Minthogy pedig alperes czég előzetes tiltakozás után ugyan, de a mennyiben annak szüksége mégis fenforogna s ennek folytán azt a bíróság megítélendőnek tartaná, mindkét beltagja személyében elfogadta : ennélfogva az ítélet rendelkező részében szövegezett főesküt alperes czég mindkét tagja részére odaítélni s az ítélet rendelkezését attól, illetve annak alperes czég mind a két beltagja által leendő le- vagy le nem tételétől föltételezni kellett. Az eskünek alperes czég mindkét tagja által leendő letétele esetében felperes keresetbeli állítása beigazolást nem nyervén,