Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)
73 képezi, bíróilag hivatalból figyelembe veendő volna, a kereset azonban perrendellenesnek s oly alaki hiányban szenvedőnek, mely miatt az birói eljárás tárgyát nem képezhetné, nem tekinthető. A kereset ugyanis arra van alapítva, miszerint peres felek között 1888. év elején oly megállapodás, illetőleg szerződés jött létre, hogy mindazon ügylet, mely külföldi dohányok eladása, illetve megvételére a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatósággal fogna köttetni, tekintet nélkül arra, vajon az igazgatóság ily ügyleteket peres felek mindegyikével együttesen vagy pedig bármelyikével külön fogna kötni, őket közösen illetendik; vagyis e tekintetben egymással társas viszonyba léptek; kereset alapját tehát az említett megállapodás vagyis szerződés képezi. A jogalap tehát a keresetben elő van adva, azon körülmény pedig, hogy a kereset az ítélet utáni kincstári illeték és a perköltségek kivételével közelebbről meghatározott értékre való követelést s ennek folytán oly intézkedésre irányuló kérelmet, hogy alperes meghatározott idő kitűzése mellett végrehajtás terhe alatt köteleztessék valaminek teljesítésére, nem tartalmaz, annak elutasításának indokul nem szolgál, mivel felsőbb bírósági határozattal már kimondva lett, hogy olyan ítélet hozatala, melyben egyik fél sincsen valamely kötelezettségnek végrehajtás terhe alatt s határidő kitűzése mellett teljesitésére kötelezve, törvényes akadályba nem ütközik. Felperes ugyanis jelen keresetével az abban előadott s állítása szerint a felek közt 1888. év elején létrejött megállapodás alapján alperes által ezen megállapodás után a m. kir. dohányjövedéki igazgatósággal külföldi dohányok eladása, illetve megvétele tekintetében kötött s jövőben kötendő ügyletekre nézve alperes czég egyenjogositott társának kéri itéletileg magát elismertetni, ezúttal minden további közelebbről meghatározott értékkövetelés nélkül. A keresetnek ily alakban lett előterjesztése provokálja előtérbe azon kérdés elbírálását, hogy a kereset, mint ilyen, mely egyedül csak társas viszony elismeréséhezi jogosultság kimondására van irányozva, közelebbről meghatározott értékkövetelés nélkül önálló keresetkép elfogadható s igy birói eljárásra alkalmasnak tekinthető-e vagy nem ?
