Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)
35 talmazás nem hágta tul annak a tettlegeskedésnek a körét, a mely a fenforgó körülményeknél fogva a közcsend helyreállításához megkívántatott. E cselekményre vonatkozóan tehát a kir. tábla a vádlottat a vád alól felmentette, s minthogy a vádlottnak bűnössége kisebbedett és a Btk. 92. §-ának alkalmazása indokolt: a vádlottra kiszabott pénzbüntetést a vádlott bűnösségének megfelelően leszállította: a tett változtatással pedig egyebekben a kir. törvényszék ítéletét vonatkozó indokainál fogva helybenhagyta, (1890 márczius 24-én 8459. sz. a.) A m. kir. Curia: A vizsgálat adatai szerint vádlott L. Vilmos sértett felet egy utczai verekedésen érvén, mint rendőrkapitány a közcsend helyreállítása végett közbelépve P. Viktóriát a «kapu aljából» kilökte és L. Karolin tanú szerint botjával «szoknyájára» ütött, s a verekedésnek ily módon véget vetett. Vád tárgyát képezi továbbá az, hogy P. Viktóriát utóbb arczul ütötte azért,' mert nevezett a Cs. Mária panaszára rendelt tárgyalás folyamán rendkívül illetlen viseletet tanúsított, K. Mária tanú bizonyítása szerint a kapitányt sértő kifejezésekkel illette, és kancsalságára czélozva: vaknak is nevezte. Megállapittatott végre, hogy vádlott P. Viktóriát Cs. Mária becsületsértési panaszára négy egymásután követő vasárnapon eltöltendő 3 napi elzárásra és 4 frt pénzbüntetésre ítélte, az első vasárnap azonnal be is csukatta, egyúttal tartva attól, hogy mint rosz viseletű, már szökött cseléd ismét megszökik a nélkül, hogy ama büntetését kiállaná, biztosítékul ruháit egy hajdúval a hivatalos helyiségbe hozatta és ott néhány hétig őriztette. Tekintve már most, hogy sértett félnek első bántalmaztatása által, mely cselekményből folyó vád alól a kir. tábla vádlottat helyesen fel is mentette, vádlott nem hágta tul ama határt, melynek korlátain belül az utczai rendellenességek erőszakos megszüntetése miatt közbelépni kénytelen volt ; tekintve, hogy az utóbbi tettlegesség a hivatalos funktio akadálytalan folytatását és a rendőrkapitány saját személyének védelmét és élesen megtámadott tekintélyének fentartását, egy ösmert rakonczátlan cseléd szidalmai és támadásai megszüntetését czélozta ; tehát a Btk. 473. §-a esetében is megkívántató szándék (Btk. 75. §-a) hiányában ezúttal nem forog fen; figyelembe véve végre, hogy vádlott nevezett sértett fél ruháit nem hivatalos hatalmá-