Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

2 5 részébe jutott földön az általa gyűjtött, fel nem használt és onnan el nem vihetett trágya 1000 frtot megért», az esetben alperesek a kereseti töke megfizetésére köteleztetnek. Mert a felperes az általa hivatkozott s hit alatt kihallgatott B. Zoltán, Cs. György, L. Károly stb. tanuk hit alatti vallomásaival bizonyította, hogy azon földrészleten, mely alperesek örökségi osztályrészébe jutott, nagyobb mennyiségű trágyát halmozott össze, hogy ezen trágyahalmaz egyedül az ö jószágaitól származott, hogy ezen trágya elhordását alperesek megakadályozták. Minthogy pedig sem oly törvény, sem oly gyakorlat nincs, mely azt állapítaná meg, hogy a bérlő a bérleményen istállózott jószágai utáni trágyát, mely a földre szét nem teríttetett, a bérlet letelte után el nem vihetné ; söt kétségtelen, hogy a bérlő az ö jószágai által előállított trágyát, hacsak kikötve nincs az ellenkezője, a bérleményről elviheti, s avval mint tulajdonával szabadon rendelkezhetik; ennélfogva vita tárgyát sem képezheti, hogy a felperes jószágaitól eredt trágya alpereseket mint a föld tulajdonosait nem illetheti, s alperesek jogellenesen cselekedtek, midőn annak elvitelét nemcsak megakadályozták, de sőt azt fel is használták s ezért felperesnek a trágya értékét megtéríteni kötelesek. Minthogy a trágya természetben már nincs meg, s ennek értékére a tanuk vallomásai nagyon is eltérők, ennélfogva az 1868 : LIV. 237. §-ában jelzett becslő esküt kellett felperesnek megítélni. (1888 nov. 15-én 20585. sz. a ) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, s felperest keresetével elutasítja. Indokok: A földmivelési gazdászat általános elvei és a gyakorlat szerint a trágya annak a földterületnek természetes növedékét képezi, melynek terméséből az természetes uton készittetik ; a földnek ideiglenes birtokosa, a haszonbérlő tehát nincs jogosítva a haszonbérelt földön termett takarmányból és szalmanemüekből természetes módon előállított trágyát sem a haszonbérlés tartama alatt, sem a haszonbér leteltével elidegeníteni, vagy a haszonbérelt föld területéről elhordatni; minthogy pedig felperes alperesektől annak a trágyának értékét követeli, mely az alperesektől bérelt birtokon termelt, azt azonban nem is állítja, hogy a kérdéses trágyát nem természetes, hanem más módon készítette