Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

329 hogy ügyvédi munkálatokat s kiadásokat alperesek részére teljesített, igazolta; s habár igazolási kérelmével elutasittatván, a per megszüntetését kérte s igy azt pervesztéssel fejezte be, a munkadíj mégis megítélendő a perr. 252. §. értelmében, mely azt rendeli, akár nyertes, akár vesztes a fél ; az azonban fenti módon mérséklendő volt, mivel az 1—21. tétel alattiak teljesítését felperes nem bizonyította be. A budapesti kir. tábla az első birósági ítéletet a perköltségekre nézve megváltoztatta s alpereseket 32 frt költség fizetésére kötelezte ; mert alperesek feltétlenül pervesztesekké válván, a perr. 251. §-ba képest a perköltség fizetésére kötelezendők ; miután az a körülmény, hogy felperes követelése a keresetinél kisebb öszszegben Ítéltetett meg, a perköltség kölcsönös megszüntetésére indokot azért nem képez, mert a kereseti összeg mennyisége, a követelés természeténél fogva a jelen perben volt megállapítandó. 128. Ügyvédi ellenjegyzés nélkül, a fél által benyújtott beadványban foglalt sértő kifejezések megtorlása nem tartozik a polgári biróság hatáskörébe. (1890 április 29. 32,845. sz. a.) L. Petrunak G. községe ellen 217 frt 50 kr. iránt a csákovai jbiroság előtt folytatott sommás perében alperes az elsőbirósági ítélet ellen felebbezéssel élvén, ebben azt állította, hogy a biróság az alperesileg felemiitett bizonyítási adatokat mellőzte; és ezt a biróság akkép magyarázván, mintha alperes ugy tüntette volna fel a bíróságot, hogy őt védelmében megakadályozta, mi valótlanságot képez: ez okból alperest 25 frt birság fizetésére kötelezte. A kir. tábla e rendelkezést megváltoztatta, s a bírságolást mellőzte; mert az alperes felebbezésében foglalt az a kijelentés, hogy «az eljáró biró az alperes részéről felemlített s a tényállás felderítésére szükséges adatokat, mint a sommás ügy tárgyalásához nem tartozókat mellőzte*, sem illedelmetlen, sem a biróságot sértő kifejezésnek nem tekinthető; és nem értelmezhető akkép, a mint ez az elsöbiróság részéről történt; de különben