Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

3i5 abban az esetben élhet, ha a bűnösség kimondásából folyóan támasztható magánjogi igényt bejelentett és arról az eljárásában le nem mondott. Felebbező Szakái Jánosné sértett fél kártérítési vagy más magánjogi igényt sem feljelentésében, sem vizsgálati vallomásában, de még felebbezésében sem jelentett be, nyilvánvaló tehát, hogy a hivatkozott és a kir. Curiának 1882. évi június hó 5-én 9. sz. a. kelt teljes-ülési határozatában is kifejezésre jutott eljárási gyakorlat értelmében, a sértett félnek ebben az esetben a kir. törvényszék megszüntető határozata ellen felebbezési joga nincs, ennélfogva azt, mint meg nem engedettet, hivatalból visszautasítani kellett. (1890 május 21. 15640. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a fenálló eljárási törvényes gyakorlat szerint a kir. ügyészen kivül a vádinditványozási jog a sértett felet is, mint magánvádlót illeti; tekintve, hogy ha a vádinditványozási jogát érvényesitett sértett fél panasza folytán vagy eszközölt eljárás után a kir. ügyész, mint közvádló a vádat elejti: a sértett félnek meg van a joga, hogy a kir. ügyész helyett fentarthassa a vádat ; tekintve az ebből egyenesen származó azon folyományt, hogy a sértett fél az alsóbb fokú bíróságnak reá vonatkozólag kedvezőtlennek tartott határozata ellen, a kir. ügyész megnyugvása esetében is használhatja a törvényben, illetőleg a joggyakorlat szerint megengedett perorvoslatot ; tekintve, hogy e szerint a sértett félnek sem vádinditványozási, sem pedig vádlási joga nincs egyedül a vagyonbeli számszerűleg kifejezhető kártérítés kérdéséhez kötve ; tekintve, hogy a m. kir. Curiának, a kir. ítélő tábla által megjelölt 9. számú döntvénye, egy határozott, tüzetesen körülirt esettel foglalkozik, mig ellenben a sértett fél vádképviseleti jogáról, e jognak egész terjedelmében a kir. Curia 63. sz. a. hozott teljes-ülési határozata rendelkezik; tekintve, hogy a most idézett határozat szerint, a sértett felet a felebbezési jog csupán a büntetés mértéke tekintetében nem illeti meg; tekintve tehát, hogy Szakái Jánosné, midőn Pály Zsigmond és vádlott társai mint községi előjárók ellen, állítólag- hamis tar-