Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

277 felek miként egyeztek meg a vételár fizetésére nézve, minthogy ezekhez képest V. Viktor és B. Mihálynak azon védelme, hogy ök azért engedtek zálogjogi bekeblezést az ingatlanra, mert' a vevők a vételárt nem fizették, szintén nem hagyható bírói figyelmen kivül ; ilyen körülmények között, ha az eladók a vételár nem fizethetése miatt a bár csak később keletkezett kötvények alapján, a telekkönyvben még nevükön álló ingatlanra a zálogjog bekeblezését megengedték, szándékos károsítás és jogtalan haszon szerzésével alaposan nem terhelhetők. Miért is vádlottakat a közokirathamisitás vádja aló) felmenteni kellett. (1889 május i-én 5554.) A budapesti kir. itélö tábla: A semmiségi panaszt elveti, a felebbezett ítéletet pedig megváltoztatja : vádlottakat a Btk. 400. §. 2. pontjában meghatározott közokirathamisitás bűntettében mint társtetteseket bűnösöknek nyilvánítja, B. Mihályt 9, özv. B. Józsefné, B. Mihályné és özv. M. Jánosné szül. J. Anna vádlottakat pedig egyenként hat hat hónapi börtönre itéli ; a d.-i 510. sz. tjkvben C. 18. és 20. alatt bejegyzett, valamint az azokkal kapcsolatos zálogjogi bekeblezéseket érvényteleneknek nyilvánítja és a panaszosokat esetleg a nyilvánkönyvileg érdekelteket feljogosítja, hogy azok törlését a telekv. rts. 153. §-ához képest közvetlenül az illető telekkönyvi hatóságnál kérelmezhessék. Indokolás : I. A bizonyítás kérdése az ügy érdeméhez tartozik. Az a felett keletkezett határozatok a főügygyel kapcsolatban nem semmiségi panaszszal, hanem felebbezéssel orvosolhatók. II. Csalárdul károsítás czélzatára vall egymagában az a tény, hogy a vő (B. Mihály) maga járt utána, hogy napa (özv. M. Jánosné) részére kötelezvényt állithasson ki azért, hogy azzal a már eladott ingatlanát jelzálogul leköthesse. Még inkább arra vall az a körülmény is, hogy napa, fia és menye (a három I. rendű vádlott) együtt utaztak Szegedre, hogy ott ugyan a czélból hat évvel előbbre keltezett adóssági okiratok készíttessenek. Ezt a czélzatot s azzal a 300 frtos kötelezvény koholt voltát özvegy B. Józsefné bíróságon kivül beismerte. B. Mihály a 62 frtos kötelezvényben toglalt kölcsönügylet keletkezése iránt önmagával is homlokegyenest ellentétesen nyilatkozott. A helyhatóság bizonyítványa szerint vagyontalan B. Mihályné és özvegy M. Jánosné a kölcsönadás tényét 6 és 13 év előtt történt eladások