Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

273 alperes azonban a kereseti árut 1888. évi május 23 ról kelt C. a. levelében bocsátotta felperes rendelkezésére. Alperes azon tény­kedése, hogy a kereseti árut 1888. évi május 14-én felperes czég­nek visszaküldötte: rendelkezésre bocsátásnak nem tekinthető, mert felperes tagadja, hogy alperes a C. alatti levél kivételével felperest a kereseti áru hiányairól előbb értesítette volna; a miért is a visszaküldött áru ki sem váltatott. Minthogy tehát a rendel­kezésre bocsátás kellő időben, illetve azonnal nem történt, kéri felperes alperest a kereskedemi törvény 346. §. értelmében a kereseti összeg megfizetésében elmarasztalni. Felperes tagadásá­val szemben alperes annak bizonyítására, hogy az 1888 május 12-én átvett kereseti árut 1888. évi május 14-én felperes czégnek nemcsak egyszerűen visszaküldötte, hanem felperest egyúttal levé­lileg a kereseti áru hiányairól is értesítette s hogy tehát így a rendelkezésre bocsátás már ekkor s kellő időben megtörtént, egyéb bizonyíték hiányából felperest azon döntő körülményre nézve, hogy a kereseti árunak 1888. évi május 14-én történt visszaküldésével felperest egyúttal levélileg az áru hiányairól is értesítette, a főesküvel kínálta meg, mit felperes czég is elfogad­ván, neki a főesküt F. Dániel czégtag személyében megítélni s a jelen per kimenetelét ezen eskü le- vagy le nem tételétől függővé tenni kellett (1890 április 12. 8068. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét meg­változtatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja, stb. Indokok: Felperes önmaga adja elő, hogy az A. alatti számlában jelzett árukat 1888. évi május 8-án küldötte el al­pereshez, ki azokat pár nap múlva visszaküldötte ; minthogy pedig az áruk visszaküldése a rendelkezésre bocsátás joghatályával bír, minthogy továbbá az áruk pár nap múlva küldettek vissza, tehát a rendelkezésre bocsátás kellő időben megtörtént : ezzel szemben felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a küldött áruk meg­rendelésszerüek voltak ; ezt azonban nemcsak hogy nem bizo­nyította, sőt a per folytán foganatosított szakértő szemle kiderí­tette, hogy az áruk oly állapotban, a mint azok elküldettek, hasz­nálatra igazítás nélkül nem alkalmasak ; ennélfogva alperes az árukat jogosítva volt felperes rendelkezésére bocsátani ; miért is ez okból felperest keresetével elutasítani kellett. Döntvénytár, uj folyam XXVII l8

Next

/
Thumbnails
Contents