Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

271 fogva még az esetben is, ha alperesnek sikerült volna bebizonyítani, hogy a vételárt leolvasta, az semmikép nem nyert alperes részéről igazolást, hogy azt sajátjából fizette ; másrészt a NB. a. végrehajtási jegyzőkönyvvel felperes beigazolta, hogy alperes férjétől V. M.-tól ép azért nem nyerhetett kielégítést, mert ez nejére, jelenlegi alperesnöre telekkönyveztette ingatlanságát. Az F. alatti végrehajtási jegyzőkönyvvel igazolást nyert azon körülmény is, hogy T. M. ellen sem nyerhetett felperes kielégítést. Minthogy végül a D. alatt mellékelt eredeti váltó és birói határozatok a követelés fenállását és mennyiségét, valamint ama körülményt is igazolják, hogy a követelés eredete megelőzte az ingatlanoknak alperesre való átíratását, ezeknél fogva a kereseti követelést járulékaival együtt annál inkább meg kellett ítélni, mert maga alperesnö is beismeri, hogy a szerződés értelmében is tartozott volna férje hitelezőit kielégíteni. A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A keresetlevélhez A. alatt mellékelt okirat közjegyzői okirat, mint ilyen tehát közokirat, mely teljes bizonyító erővel bir mindaddig, mig az ellenfél annak hamisságát vagy szabálytalanságát be nem bizonyítja. • Felperes keresetében azt állítja, hogy az A. alatti álszerződés abból a czélból jött létre, hogy felperesek hitelezői elől a kielégítési alapot elvonják. Az A. alatti okirat szerint alperes a szerződésben kijelölt ingatlanokat azzal a kötelezettséggel vette meg, hogy az azokat terhelő bekeblezett adósságokat kifizetendi, egyszersmind azt tartalmazza, hogy a vételár hátraléka kielégíttetett. Ezek ellenében, tekintettel az A. alatti okirat minőségére, felperes volt volna köteles bizonyítani, hogy az A. alatti okirat álszerződés, arra nézve pedig semmi bizonyítékot nem hozott fel, addig pedig alperest, ki felperes irányában kötelezettséget nem vállalt, de a bekeblezett követelések elvállalása mellett megajándékozottnak sem tekinthető, a kereseti kérelemhez képest marasztalni sem lehetett. A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben felhozott indokaiból és