Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

266 esetben érvényesek, ha azok az idézett törvényben a végrendeletekre előirt kellékekkel készíttetnek, az A. a. okirat azonban nem bir ezekkel a kellékekkel: azt az okiratot az első bírósági Ítélet megváltoztatásával, a felperes kérelméhez képest, összes következményeivel együtt érvénytelennek kimondani kellett, stb. (1889. évi nov. 5-én 63084. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete megváltoztattatik és az első bíróság Ítélete hagyatik helyben, stb. mert felperes keresetében az A. a. átruházási nyilatkozatot nem azért kérte érvénytelennek kimondatni, mivel az, mint halálesetre szóló ajándékozási okirat az 1876. évi XVI. tcz. 33. §-ában előirt kellékeknek meg nem felel, hanem keresetét arra alapította, hogy alperes a megállapított feltételeket meg nem tartotta; a mennyiben az átruházott ingatlanokra a tulajdonjogát, melynek bekebelezése felperes és nejének bekövetkezendő halála esetére köttetett, a kikötött határidő előtt előjegyeztette ; továbbá azon szóbeli kikötést, hogy felperest míg él, nejével együtt el nem hagyja, megszegte; már pedig az a körülmény, hogy alperes a kérdéses ingatlanokra tulajdonjogát előjegyeztette és hogy felperest elhagyta, nem képez érvénytelenítési okot, mert az előjegyzés a tulajdonjognak csak előleges biztosítása lévén, ez magában véve a szerződés érvénytelenítését nem eredményezheti; a mint pedig, hogy alperes felperest elhagyta, még ha ma együttélésre vonatkozó állítólagos szóbeli megállapodás bizonyítva volna is, felperes, miután nem is állítja, hogy e megállapodásnak meg nem tartása bontó feltételként lett volna kikötve, nem a szerződés érvénytelenítését, hanem csak annak teljesítését követelhetné, stb. 91. A sértett fél az egész eljárás folyama alatt minden feltétel nélkül képviselheti a vádat s igy a sértett fél ezen jogából kifolyólag az alsóbbfoku bíróságok határozatai ellen perorvoslatot is használhat, (1890 szeptember 17. 4.218. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a Btk. 238. §-a szerint erőszakos nemi közösülés büntette miatt a bűnvádi eljárás rendszerint csak a sértett fél indítványára indítható meg ;