Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

24 húzta és szándékosan sütötte volna el, s azt állítja, hogy HIKUMI M. Sándor fenyegetöleg közeledett, őt puskájával magától ellökte s ezután a fegyver az ö hozzájárulása nélkül véletlenül elsült és a hozzá fenyegetöleg közeledő, s kezében egy fadarabot emelő G. János lábát érte, s tagadja azt is, hogy megelőzőleg fegyverét M. Sándor felé elsütötte volna s azt állítja, hogy fegyverének másik csöve töltve maradt és azt csak másnap este a matlárházi nyaralónál sütötte ki. Miután azonban F. Amália, P. Tóbiás és P. Júlia tanuk a vizsgáló biró előtt azt vallották, miszerint előttük vádlott közvetlenül az eset után beismerte, hogy a czigányra, a ki öt egy doronggal megtámadta, fegyverét szándékosan sütötte el, tekintve, hogy P. Tóbiás és P. Júlia ezen vallomásukra a vizsgálóbíró előtt az esküt is letették s miután P. Tóbiás ezen vallomását lényegileg a végtárgyalásnál sem módosította s miután ezen vallomások a G. János előadásával s a M. Sándor és P. Róza eskü alatti tanúvallomásával lényegileg megegyeznek, ezen egybevágó adatokkal megállapítottnak kell tekinteni, miszerint vádlott nem ölésre irányzott akarattal, de szándékosan lőtt G. Jánosra s miután a lövés által előidézett sérülésből ennek halála következett be, s miután olyan körülmények, a melyekből azt lehetne megállapítani, hogy vádlott jogos védelemből használta fegyverét, fen nem forognak, s azzal a vádlott maga sem védekezik, ennélfogva vádlottat a 301. §-ába ütköző s a 306. §. szerint minősülő halált okozott súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kimondani s ezért, tekintettel büntetlen előéletére, s hogy sértett és társai nem voltak jogosítva a L. Mátyás erdejében fát szedni, s hogy vádlottnak mint az erdő felügyeletével megbízott erdőőr felszólításának nem engedelmeskedtek s az erdőből el nem távoztak és ez álul felingerelték s hogy a cselekményt szolgálatában való túlbuzgóságból követte el, őt ezen túlnyomó enyhítő körülmények beszámítása mellett a Btk. 91. §. alkalmazásával a rendelkező részben kiszabott fegyházbüntetésre ítélni kellett, stb. (1889 deczember 2. 32906. sz. a.) A m. kir. Curia : A bünvizsgálat adatai által megállapítva van, hogy G. János czigány és társai falopáson érettek ; maga az áldozatul esett G. János a vizsgálóbíró előtt beismerte, hogy a