Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

220 felhívásra T. Sándor az 5. sz. 4/. a. irattá válaszolt, mely külalakjára is, miután sem czimmel, sem felzettel ellátva nem volt, a hatóság ellen tiszteletlenséget árult el és mely irat «magas tudomást* emlegetve, sajnálkozását fejezi ki a szolgabíró eljárása felett, melylvel «gyengeségét* árulta el. Miután ezen iratot vádlott saját személyére nézve is sértőnek találta s a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágást látta feníorogni, nyilatkozatot kivánt nevezett ügyvédtől arra nézve, vajon ezen irat a szolgabírói hivatalhoz intéztetett-e ? Ezen felhívásra T. Sándor az 5. naplószám \ic. alatti nyilatkozatot küldte be. Miután pedig ezen nyilatkozatból nem találta megállapíthatónak, hogy az incriminált irat kihez intéztetett, szükségesnek találta T. ügyvédet személyes megjelenésre idézni. Tekintve, hogy nevezett ügyvéd 3 izbeni törvényesen lett megidéztetése daczára egyszer sem jelent meg, a helyette megjelent R. János ügyvéd pedig az ügy áliásáról informálva nem lévén, kellő felvilágosítással nem szolgálhatott, sőt a beadványra vonatkozólag T.-vel ellentétes előadást tett, vádlott a tényállás tisztába hozatala és szabatos itélkezhetés végett a személyes megjelenést szükségesnek tartotta, ez okból 1888. évi július hó 24-én Írásban kiadott rendelettel T. elövezettetése végett a k. körősi csendörörst kereste meg, s az elővezetést nevezett csendőrség foganatosította is. Tekintettel arra, hogy a közigazgatósági hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárás szabályozása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet 56. §-a határozottan kijelenti, hogy vádlott arra figyelmeztetendő, hogy a tárgyalás távollétében is meg fog tartatni, s a fenforgó adatokhoz képest határozat hozatni, esetleg az elövezettetés elrendeltetni. Tekintettel arra, hogy a Kbtk. 26. §-ába ütköző kihágás miatt csak pénzbüntetés szabható ki és ez idézett rendelet 45. §. értelmében vádlottnak az Ítélet hozatala előtt a letartóztatás elren • delhetése feltétlenül meg van tiltva: a fenforgó esetnél pedig a mondott rendelet 43. és 44. §-aiban körülirt esetek fen nem forogván, vádlott akkor, midőn T. ügyvéd elöv'ezettetését elrendelte es foganatositatta, a Btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság elleni vétséget követte s ezért önbeismerése alapján is ezen