Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

190 a kir. ügyésznek 1890. évi márcz. 25-én 1519. sz. a. kelt indítványa folytán a vád alá helyezés kérdésében ujabb határozatot hozzon és ezután a kifejlendökhöz képest a további szabályszerű eljárást eszközölje. 67. Oly szerződés, melyben az egyik fél arra kötelezte magát, hogy a másik félnek tetszésétől függő időben értékpapírok után árkülömbözetet fizet, kötelezettséget maga után nem von és kereset alapjául nem szolgálhat, mert ez esetben egyik fél teljesen a másik fél akaratának volna kiszolgáltatva, ily módon pedig jogviszonyok nem szabályozhatók. (1890 szeptember 10. 247. sz. a.) A nyitrai kir. törvényszék : Dr. Weisz Vilmos ügyvéd felperesnek, Kropácsi Jenő ügyvéd által védett H. Mihály alperes elleni 600 frt s jár. iránti perében itélt: Azon esetben ha alperes H. Mihály föesküt tesz arra: «nem való, hogy Dr. Weisz Vilmos ügyvédnek átadott 6000 frtnyi névértékű 5% magyar papirjáradéknak 1887. évi május i-töl számítandó 8 napon belül mutatkozandó árfolyam szerinti esetleges értékcsökkenés megtérítését igérte — nem való, hogy a fenti időn tul is, Dr. Weisz Vilmos ügyvédet felszólította a megnevezett értékpapírok el nem adása iránt, s ezen időben is az alacsonyabb árfolyam által netán beállandó árkülömbözet megtérítését igérte volna», felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Felperes keresetét arra alapítja, hogy a felperes által képviselt s igy meg nem nevezett ügyfelének T. Sándor ellen fenálló 4986 frtos követelés kiegyentéseül alperes H. Mihály 6000 frtnyi 5% magyar papirjáradéki papirosokat adott át, melyeket az akkori árfolyam szerint 88 frt 30 kr értékben átvett, s még a kiegyenlített T.-féle tartozási összegen felül, fizetett felperes H. Mihálynak, készpénzben 437 frtot, s ezen módozatok mellett megszerezte felperes az értékpapírokat. A peres felek közt az értékpapírokra azon megállapodás jött volna létre, hogy alperes azon szóbeli ígéretet tette volna, hogy azon esetre, ha a megnevezett értékpapírok 1887. évi május i-töl számítandó 8 napon belül árcsökkenést szenvednének, az árkülönbözetet azonnal meg fogja téríteni ; a megállapodás szerinti időben