Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

167 Indokok: Felperesek keresetükben a csődbe jutott édes atyjuk P. Jánosnak külön csődtömegét képező, a cziráki 145. sz. telekjegyzőkönyvben A. I. 1 —10. sorszám és a cziráki 73. számú telekjegyzőkönyvben A. + 4—12. sorszám alatt felvett ingatlanok­ból az A. a. közjegyzői okirat alapján 1600 frt követelésük ki­elégítését kérik. Azonban alperesek a felperesi követelés érvénye­sítését ellenzik és amaz okirat valódiságát megtámadják. Ezen megtámadás pedig az 1881 : XVII. tcz. 26. §-a alapján jogosult, és ugyanazon törvény 28. §-ának 3. pontja és 35. §-ának 2. pontja értelmében alapos azért, mert a jelen perhez hivatalból csatolt csödiratoknál fekvő 4569/85. sz. végzés szerint P. János összes vagyonára a csőd 1885. évi jul. hó 20-án nyittatott, ellenben az A. a. közjegyzői okirat, melyben P. János a neje M. Borbálának hozománya fejében 1600 frtnyi tőkére nézve engedte meg a zálog­jogot a fentjelzett birtokaira bekebeleztetni, de egyúttal M. Borbála ezen biztosított zálogjogát a két felperesi leányára ruházta át, 1883 július 25-ik napján állíttatott ki. Ehez képest, tekintettel azon körülményre, hogy az A. okirat a csődnyitást megelőzőleg két éven belül keletkezett, és tekintettel arra, hogy felperesek igazolni nem képesek, miszerint az átruházási okirat idejekor tudo­mással nem birtak arról, miként atyjuk és anyjuk a hitelezőinek kijátszása és megkárosítása czéljából állították ki az A. okiratot, ugyanezen okiratban foglalt jogcselekvények a hivatkozott csőd­törvény rendelkezéseihez képest hatálytalanok. Az annak bebizo­nyítására, hogy felperesek anyjának hozománya volt és azt férjé­nek javaiba beruházta, eszközölt tanúkihallgatás nem volt figye­lembe vehető, mert felperesek anyjának hozománya az 1840. évi VIII. tcz. 15. §-ához képest becsüleltárral nincsen igazolva. Hogy pedig az A. a. okirattal P. János hitelezőinek kijátszása czéloz­tatott, ezen kir. törvényszék a hivatkozott csődtörv. 36. §-a értel­mében begyőzve látja másod- és harmadrendű alpereseknek a felperesek által meg nem czáfolt azon előadása által, hogy midőn P. János ellen a nevezett alperesek elleniratához csatolt 7. alatti végzéssel 1882 november 16-án 530 frt s jár. erejéig a kielégítési végrehajtás elrendeltetett, nem sokára a 3. és 4V. a. hiteles telek­könyvi kivonatok szerint P. Józsefnek nevén álló s P. Jánost illető fentjelzett birtokok az utóbbi javára 1883. évi július 19-én

Next

/
Thumbnails
Contents