Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)
•56 pot. a kik azt állítják, hogy B. G. János I. r. vádlott, midőn G. Sándor házába a vele volt többi vádlottal a betörést megkezdette, a csendőrnek kiadását, azon fenyegetés mellett követelte, hogy annak a csendőrnek, ha nem is adják ki a házból, meg kell halnia ; tekintve továbbá, hogy némi támpontot szolgáltat az ölési szándék fenforgására amaz állítás, mely szerint a mint a nevezett I. rendű vádlott N, József csendőrt leverve, az udvaron volt farakáson tovább is a kezében volt doronggal annak a farakás által elfedett fejére irányzott csapásokkal ütlegelte, G. Sándorné azon felszólalására, hogy ne bántsa már tovább, hisz úgyis meghalt már, azt felelte: «'Jg}is azt akartam*; sőt megrúgta a mozdulatlanul fekvőt meggyőződést szerzendö : vajon az mozog e még ? tekintve azonban, hogy a megnevezett tanukon kivül mások I. r. vádlottat a kiemelt ténykörülményekkel nem terhelik ; ezen tanuk pedig mind közelebbről érdekelt és nem elfogulatlan egyének levén, ezeknek magában álló vallomására nem állapithatók meg azon ténykörülmények, melyek ellentétben a vizsgálat egyéb kétségtelen adataival, a cselekménynek az élet ellen irányzott bűntett jellegét adnák: minélfogva vádlottaknak vagy ezek közül bárha egyiknek is a csendőr elleni cselekményében az ennek élete ellen irányzott szándék fenforgása bebizonyitottnak nem volt elfogadható. Tekintve azonban, hogy vádlottak valamennyien egyező akarattal oly szándékkal indultak, nevezett csendőr után, hogy az ellen erőszakot kövessenek el ; tekintve, hogy vádlottak a helyszínére érve s ott dorongokkal és karókkal felfegyverkezve azon czélból támadták meg a házat, melyben a nevezett csendőr tartózkodott, s törték be erőszakkal annak ajtaját is, mely a tanuk vallomásán kivül a 3. napló szám alatt foglalt jegyzőkönyv szerint, a helyszíni szemle által is megállapittatott, hogy ezen erőszakot kövessenek el ; tekintve, hogy midőn a nevezett csendőr a házigazda és J. Péter csendörtársa leüttetése után azok és a házbeliek védelmére karddal kezében kirohant, vádlottak valamennyien egyszerre s együtt támadták meg azt, s oly súlyosan megsérelmezték, hogy az hat hétig tartó egészségháboritást szenvedett ;