Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

XIII nem csak a veszélyt nem szünteti meg, hanem a megtámadottnak biztosság-érzetét sem adja meg._- - --- — --- — 9^ 39. A Btk. 93. §-ának alkalmazása a vádlott testi gyengesége miatt 117 51. Raptus melancholicus állapotában elkövetett erőszakos nemi közösülés — saját 12V2 éves gyermekén. — Felmentés a Btk. 76. §-a alapján —- — — ... — --- — — — -- -•- --- '62 75. Enyhitö körülmények fenforgása folytán fogház helyett pénzbüntetés— — — — — — — — — — --- — — 219 86. Jogos védelem esete forog fen, ha egy lőfegyverrel ellátott egyén lőfegyverrel el nem látott több egyén botokkal való támadását az által hárítja el, hogy a támadók egyikére lő és ezt halálosan megsérti. ..— — --- --- — — — — — — -— 243 VIII. FEJEZET. A bűnhalmazat. 23. Halmazati büntetés --- --- -— — — — — --- --- --- 61 47. Eszmei halmazat a Btk. 301. és 330. §§. közt . — .... 148 -69. Minthogy a közhivatalnok által hivatala gyakorlatáhan valakinek tettleg bántalmazása vagy bántalmaztatása csak annyiban esik a Btk. 473. $-a alá* mennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem kerül: ennélfogva ott, hol a Btk. 301. és 302. §-ai alá eső cselekmények anyagi halmazatban forognak fen, ez utóbbi §-ok alkalmazandók. — Ily esetben a Btk. 484. §-ának a viselt hivatal elvesztése iránti intézkedése nem forogván fen, a hivatalvesztés mellékbüntetésének kimondása a Btk. XX. fejezete értelmében mellőzendő _ —- — ... —- 194 102. Azon esetben, melyben a két büntetendő cselekmény ismérveit teljesen kimeritő cselekvőségből akként alakul az egység, hogy az eszközlő cselekmény a czélzott cselekménnyel nem csupán a tettes akarata szerint, hanem tárgyilag is elválaszthatlanul összefüg: az egységet alkotó két cselekmény sem anyagi, sem eszmei halmazatot nem alapit meg, hanem mindkettő együttvéve egy megoszthatlan egységes büntettet képez. E szerint vádlott azon cselekvősége, hogy hamis törlési engedélyt készített és ezzel a telkére bekeblezve volt tehernek telekkönyvi kitörlését eszközölte, nem állapítja meg a Btk. 402. §. és 400. §-ának a Btk. 95. §. szerinti eszmei halmazatát, hanem csakis a Btk. 400. §. második bekezdésében meghatározott közokirathamisitás bűntettét. De midőn a kieszközölt telekkönyvi törléssel tényleg félrevezette a vevőt, kit neki a vételárt kifizette, ennek következtében a vádlott a károsítással az okirathamisitás határain tulment. S minthogy vádlott a vevőt a törvényes formák szerint tényleg kieszközölt telekkönyvi törléssel félrevezette akként, hogy ez kénytelen volt elhinni, miszerint a hatóságilag elrendelt törlés a hitelezőtől nyert valódi törlés alapján •eszközöltetett ki, a 379. §-ának többi ismérvei is megvalósulásra