Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

121 lyos voltának komoly megfontolására elegendő ideje volt; tekin­tettel arra, hogy vádlott feltétlen szándékát ugyan beismerte, azt egy feltétel bekövetkezésétől tévén függővé, de nem jöhet az figyelembe akkor, a mikor vádlott a mindennapi élet tapasztala­taiból tudta, hogy ezen feltétel okvetlen be fog következni ; tekin­tettel arra, hogy vádlott pisztolylyal kezében lesben állott másfél óráig, várva mig a tettének kivitelére szükséges időpont el­jön, mig a néhai lecsillapodva elalszik; tekintettel arra, hogy épen az előre megfontolt szándékkal van kapcsolatban az ön­gyilkosság látszatának elrendezése is : vádlott a gyilkosság bűn­tettében bönösnek volt kimondandó, és tekintettel beismerésére, büntetlen előéletére, családi viszályok miatti elkeseredettségére, agg korára, de tekintettel másfelől azon súlyosító körülményre is, hogy tettét vején követte el: a Btk. 92. §-ának alkalmazásá­val kiszabott büntetés indokolt. (1889. évi aug. hó 30-án 4856. szám alatt.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja, vádlottat nem a Btk. 278. §-ában meg­határozott gyilkosság, hanem a Btk. 279. §-ában irt szándékos emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek, s ezért a 91. §. alkalmazásával 12 évi fegyházra s 8 évi hivatalvesztésre itéli. Indokok: Az első birói Ítéletben helyesen felsorolt bizonyí­tékok és adatok kétségtelenné teszik, hogy S. Sándor halálát vádlott K. Mihályné pisztoly lövése idézte elő és hogy vádlott tettét ölésre irányzott szándékkal hajtotta végre; eldöntés tárgyát tehát csakis azon kérdés képezheti, hogy vajon vádlott az ölési szándékot megfontolta-e előre vagy sem? A kir. tábla nézete szerint jelen esetben az ölési szándék előre megfontolása kétségtele­nül nem állapitható meg, mivel vádlott lelki állapota a tettet megelőzőleg nem volt eléggé nyugodt arra, hogy az ölési szán­dékot higgadtan megfontolhatta volna. Ugyanis vádlott lelki álla­potának megbirálásánál nemcsak a tettet közvetlen megelőző ese­ményeket kell figyelembe venni, hanem mérlegelni kell a cselek­mény előzményeit, inditó okát, végül vádlott testi és lelki egészségét, a mely körülmények a konkrét esetekben a beszámítás mérvére lényeges befolyással lehetnek. A mi jelen esetben a tett előzményeit és inditó okát illeti, erre vonatkozólag bizonyítva

Next

/
Thumbnails
Contents