Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

Lap Csődtörvény. 12. A be nem jelentett követelés megállapítása kényszercgyezség esetén is a törvény rendes útjára tartozik, mert a csődtörvény 226. §-ának alkalmazhatóságához az kel!, hogy a felszámoláskor valódinak elismerve, vagy külön per utján már megítélve legyen 36 19. Közadósnak a válságos időben keletkezett azon cselekvénye, hogy adósságát nem készpénzben, hanem áruk átadásával, tehát oly módon elégítette ki, a mily módon kötelezve nem volt, a csődtörvény 27. §. 3. pontja alapján megtámadható, mert ezen esetben a törvényes vélelem az, hogy közadós részéről áruinak a válságos időt megelőzőleg vállalt ily irányú kötelezettség nélkül történt emez elidegenítése a hitelezőket károsító szándékkal történt 50 53. A csődtörv. 35. §. 2. pontja ugy intézkedik, hogy a megtámadás helyt fog, ha a 28. §. 2. pontjában felsorolt személyek közé tartozó jogutód igazolni nem képes, hogy a szerzés idejekor tudomással nem birt azon ténykörülményekről, melyek miatt a jogcselekmény az ő jogelőde ellen megtámadható lett volna. E rendelkezés (a 35. §. 1. pontjától eltérően) a 27., 28. és 29. §-ok valamennyi pontjaira vonatkozik; ha tehát a jogügylet a 28. §. 3. pontja alapján esik megtámadás alá, mely szerint a megtámadásnak a jó- vagy roszhiszemüségre való tekintet nélkül helye van, akkor a 28. §. 2. pontjában felsorolt személyek közé tartozó jogutód ellenében is helyt fog a megtámadás, ha csak azt nem tudta, hogy az alapügylet házastárs részére tett ajándékozást vagy hozomány biztosítását tárgyazta; ellenben a jogutódnak egyébkénti jó- vagy roszhiszemüsége teljesen közömbös. — A megtámadási jog elévülésére nézve oly esetben, midőn kifogás utján érvényesíttetik, nem az az időpont irányadó, a melyben a kifogás a perben felhozatott, hanem az, a melyben a csődtömeg képviselője az ellenfél igényét a megtámadási jog alapján megtagadta és erről az ellenfelet értesítette _.. _ ... ... — ... — ___ .... ___ _._ ... 166 56. A csődbíróság mint külön ügybiróság hatáskörébe csak azon ügyek tartoznak, melyeket a törvény, mint a csődbíróság hatáskörébe tartozókat, világosan megjelöl; a csődnyitás előtt keletkezett s a tömeg által átvett haszonbérleti szerződés alapján a tömeg ellen indított kereset pedig azok közé nem sorozható. Az ily kereset tehát jogosan érvényesíthető a szerződésileg kikötött bíróság előtt 176 88. Ha a megtámadási kereset nem hivatalból, hanem alperes kifogása folytán történt tárgyalás után utasíttatott vissza illetéktelenség okából, az elévülés a kereset megindításától az illetékesség kérdésében hozott végzés kézbesítéséig nyugszik., ... __. ... ... 259 89. A csődtörvény 143. §-a a felszámolási halárnap után bejelentéssel élő hitelezőt abban a feltevésben kötelezi az utólagos felszámolás által okozott költség megtérítésére, hogy a hitelező a követelés be-