Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

io7 kezdését nem jelenti: ezeknél fogva felperest keresetével elutasítani kellett. (1889. szept. 11-én 41036. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az első fokú bíróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Felperes keresetének hely adandó volt: mert felperes bebizonyította nemcsak azt, hogy a kereseti ingatlannak már tényleg birtokában volt, hanem azt is, hogy azt még a ke. reset megindítása előtt 1887, illetve 1888. évi márczius hó 3-án megtartott birói árverésen tulajdonul is megszerezte, söt a végrehajtást foganatosító bíróság részéről annak birtokba vételére is feljogosittatott; mert ily körülmények közt, felperestől a jogsegélyt azért, hogy jogát nem a végrehajtási törvényben (180. §.) előirt rövidebb uton, hanem sommás eljárás mellett érvényesítette, megtagadni nem lehet. 6. Magánkörben a való mondásának törvény szerinti kötelezettsége nélkül tett egyszerű állitás egy részről, más részről ugyanennek a bíróság előtt tett esküvel erősitett vallomása közötti ellentét esetében nem az, a mi egyszerű beszélgetésben mondatott, hanem az bir tulsulylyal, a mit az illető a biróság szine előtt ünnepélyes alakban mint tanú nyilvánított. A Btk. XII. fejezetében meghatározott hamis tanuzás alatt, a biróság vagy hatóság előtt büntető, polgári vagy fegyelmi ügyben annak «lényeges körülményeire» nézve tett és esküvel megerősített «hamis tanúvallomás)) értetvén, ennek folyományaként a Btk. 222. §. szerint büntetendő vétség alkotó elemét is azon törekvés képezi, hogy más biróság vagy más hatóság előtti büntető polgári vagy fegyelmi ügyben annak lényeges körülményére nézve hamis vallomást tegyen az illető egyén és azt esküvel megerősítse. A "lényeges körülmény» fogalommeghatározása. (1890 június 20-án 1093. sz- a0 A székesfehérvári kir. törvényszék hamis eskü bűntettével vádolt B. József és társa elleni bűnügyben ítélt:-