Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

63 alapján kötelezni; a fenyítő eljárás megindítása iránti intézkedést ellenben mellőzni azért kellett, mert a fenforogni látszó magánokirathamisitás és hamis tanuzás bűntetteinek elkövetésétől 10, illetve 5 év eltelvén, azok többé fenyitő eljárás tárgyát elévülés okából nem képezhetik. (1888. évi márczius hó 4-én 4470. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja s alperest ugy is, mint F. Róza, Klára, Andor és Mária kiskorú gyermekeinek természetes és törvényes gyámját, a reájuk néhai F. Péter után háramlott örökség erejéig végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek a kereseti 445 frtot és ennek 1874 július hó 21-tő] járó 8°/0 kamatát 8 nap alatt megfizesse. A 870 kamat-mennyiséget meghaladó kamatkövetelésével a kir. itélő tábla felperest elutasítja, a perköltségeket pedig kölcsönösen megszünteti ; végre a felek képviselőinek perbeli illetményeit megállapító elsőbirósági rendelkezés fentartásával, felperesi képviselő felebbezési járandóságát megbízójával szemben 12 frt 65 krajczárban megállapítja. Indokok: Felperes, alperes tagadásával szemben, tanukra hivatkozott annak bebizonyítása végett, hogy az alperes jogelőde néhai F. Péter a B. alatti egyezséget elfogadta, s sajátkezüleg aláirta. O. Ferencz és P. Jakab tanuk, a kiknek állított aggályosságát alperes semmivel sem bizonyította, a kiket ennélfogva aggálytalan tanuknak tekinteni kell, egybehangzóan és határozottan vallották azt: hogy néhai F. Péter együttes jelenlétükben, az előtte felolvasott és megértelmezett egyezséget nemcsak sajátkezüleg irta alá, hanem a felperesi követelés megfizetésére, s egy akó bornak a kiszolgáltatására magát szóval is kötelezte. Ezeknek a tanuknak a vallomását támogatja W. Sámuel tanúnak a vallomása, mely szerint néhai F. Péter az emiitett akó bornak az átadását tanura bízta ; és ekkor a bor átvételét a kezénél levő egyezségi példányon elismertette; ugyanez a tanú vallja azt is, hogy F. Péter halála után maga az alperes a nála levő egyezségi példány megtekintésével meggyőződvén arról, hogy felperesi követelés már esedékes, felperesnek azt üzente, hogy: • legyen várakozással, majd megfizet."