Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

Sflfe 152. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok az ügynökeik ügynöki dijaiból eredő jövedelem után járó III. oszt. kereseti adóért csak abban az esetben szavatolnak, ha az illető ügynök az adó esedékességekor még a társaság szolgálatában állott. (1890. évi 214. sz. a.) 153­Ha a beirási könyvecskékben foglalt tételekről, a megren­delő javára külön számlák is állíttatnak ki, ugy a beirási köny­vecske, mint a számlák után járó bélyegilleték lerovandó. (1890. évi 258. sz. a.) 154. Záloglevelek kibocsátására jogosított jelzálog-intézetek az ill. dijj. 89. tétel X. b) pontjában megállapított nyugtailletéket befi­zetni akkor is kötelesek, ha a jelzálog-kölcsönök törlesztési rész­leteinek és kamatainak felvételét csak az adósnak átadott fizető­könyvben ismerik el. (1890. évi 1122. sz. a.) 155­Kérvények az iránt, hogy a visszautalványozott illetékösszeg az eredeti pénztári nyugta visszaadása nélkül adassék ki: iven­ként 50 kr. állandó bélyegilleték alá esnek. (I8QO. évi 224. sz.) 156. A föld és házbirtok általános jövedelmi pótadójából a be­keblezett életjáradék egy évi összegének 10%-a is levonandó. (1890. évi 1813. sz. a.) 157. Ha a közvetlenül fizetendő fokozatos illeték alá eső jogügy­let megkötéséhez mindkét államterület kormányának jóváhagyása szükséges, az illeték megszabása és lefizetése azon államterületen eszközlendő, a hol az utolsó jóváhagyás megadatott. (1890. évi 1889. sz. a.) 158. Eskületételi kérvényhez tényleg csatolt felzetek a szabályszerű bélyeggel látandók el, akár volt azokra szükség, akár nem. (1889. évi 11,543. sz. a0

Next

/
Thumbnails
Contents