Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

XIX Lap XLII. FEJEZET. A hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek. 109. Hivatalos hatalommal való visszaélés — —- — —- — 333 Kihágási törvény. 69. A Kbtk. 41. §. szerinti fenyegetés fogalommeghatározásához. — A fenyegetésnek olyannak kell lennie, hogy a fenyegetett a sérelem tényleges bekövetkezése miatt félelembe ejtessék — —- 217 79. A Btk. 370. és a Kbtk. 129. §-ában körülirt cselekmények hivatalból üldöztetnek, tekintet nélkül arra, hogy az alapcselekmény hivatalból vagy a sértett fél indítványára üldöztetik-e; ily esetben tehát a felmentés nem alapittathatik arra, hogy az alapcselekmény tekintetében a sértett fél nem tett indítványt--- __. —- — — 240 96. Hatósági közeg elleni kihágás.- —_ — --- --- — — — 290 102. Kbtk. 53. S- — Anyakönyvi kivonatnak a ref. lelkészszel való közlése. — A végrehajtási módozat megállapításának kérdése. — 1883: VI. tcz. 7. S-a — — — — — — — — — — 308 Sajtó-ügyek. 30. Sajtó elleni vétség. — 1848: XVIII. tcz. 39. és 40. §§-ai. — Büntető határozmány büntetési tétel nélkül. — Titkolt nyomda 99 34. Ha a vádlott cselekményét a sértett fél által állítólag tanusitott ellenséges indulatlal védi, s ennek kimutatása végett kérte bizonyos hivatalos okiratoknak (tárgyalási jegyzőkönyv, bírósági ítéletek és végzés) felolvasását; minthogy vádlottnak jogában áll az elj. szabályok korlátai közt védelmére mindazokat az adatokat érvényesíteni, melyek az ügy eldöntésére befolyással lehetnek: ennélfogva a bíróság őt az érintett iratok felolvasására vonatkozó törvényes kivánatával nem utasíthatja el. — Az egy czikk alapján emelt vád esetén a cselekmény enyhébb minőség szerint kérdés tárgyává csak feltételesen vagyis csak az esetre tehető, ha a vádban megjelölt szigorúbb minőségre nézve tagadólag döntetett el. Ha tehát a bíróság a megfejtendő kérdéseket az esküdtekhez a vétségnek nem ily minőségéhez alkalmazva, t. i. a becsületsértést illetőleg csak vagylagosan az esetre, ha vádlott a rágalmazás vétségében vétkesnek nem nyilváníttatnék, hanem anyagi bűnhalmazat szerint rágalmazás és- becsüsetsértés vétsége miatt intézte, az esküdtek a cselekmény minőségét tisztán nem láthatják s igy a bíróság semmiséget köve-