Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

IÓ2 nem származhatnak, s végre előreláthatólag a megtartandó vég­tárgyalás is sikeres eredményre nem vezethet, ez ügyben a to­vábbi büntető eljárást a vád visszavonása alapján beszüntetni kellett. N. Erzsébet férj. N. Gáborné és N. Bálint mint V. N. György örökösei az eljárási költség megfizetésében marasztalan­dók voltak, mert panaszuk beadásával s annak visszavonásával a vizsgálat folytán felmerült eljárási költségek kiadására okot szol­gáltattak, mely méltatlanul okozott költség megfizetésében nem a magas kincstárt, hanem panaszlókat kellett a fenálló szabá­lyok szerint marasztalni. (1882 deczember 31-én 4337. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Minthogy N. Bálint és N. Erzsébet magánvádlók 1887. évi márczius hó 17-én 1013. sz. a. beadványukban a csalás miatt emelt vádjukat a Btk. 390. §-a engedte joguknál fogva ítélet hozatala előtt visszavonták, a kir. törvényszék végzését a kir. tábla a csalásra nézve ezen indoknál fogva, az okirathamisitást illetőleg pedig annál az oknál fogva hagyja helyben, mert a felmerült és az elsőbiróság ítéletének indokaiban helyesen előadott ténykörülmények és adatok alapján minden kételyt kizárólag meg nem állapitható, hogy a bűnjelt képező okirat valóban meghamisittatott. (1888 szept. 24. 35,010. szám alatt.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy különböző Btkv-ek egymás­hoz azon czélból való viszonyításánál, hogy meghatároztassék, melyik azok közül az enyhébb? mindig az illető cselekmények tényálladéka, nem pedig azok elnevezése veendő alapul. Tekintve, hogy ennélfogva a magyar Btk. hatályba lépte előtt elkövetett cselekményeknek a most érvényben levő Btk.-ben megjelölt cse­lekményhez való viszonyításánál is nem az elnevezés, hanem a tényálladék vagyis azon tevékenység és az esetleg ez által létre­hozott eredmény az irányadó, mely az elöbbeni és a későbbi törvénynek illető elnevezése alá foglaltatott; tekintve, hogy azon cselekmény, mely a most hatályban lévő Btk. szerint az okirat­hamisitás bűntettét, illetőleg vétségét képezi: az 1880. évi szep­tember hó i-ső napja előtt is hatályban volt törvények, illető­leg joggyakorlat szerint is büntetendő cselekményt képezett; tekintve, hogy azon körülmény, mely szerint különösen a hazai törvényeknek az országbírói értekezlet által kimondott helyreállítása

Next

/
Thumbnails
Contents