Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

H3 sittéinek, az iratok más esküdtszék és más biróság kijelölése végett az elj. sz. 94. §-a értelmében a m. kir. igazságügyi minisztériumhoz beküldetnek. Indokok: Elörebocsátva azt, hogy a semmiségi panasznak azt a részét, mely arra vonatkozik, hogy vádlott biróság elé vallásának ünnepnapjára idéztetett, figyelembe venni nem lehetett, mert vádlottnak vallása a vizsgálati iratokból ki nem tűnik és ö az ünnepnapra történt idézés ellen az eljárás folyamán kifogást nem emelt. Megsemmisitendök voltak az Ítéletek: 1. az elj. sz. 91. §. cj pontja alapján, mert vádlott cselekményét a sértett fél által állítólag tanusitott ellenséges indulattal védi, s ennek kimutatása végett kérte azoknak a hivatalos okiratoknak (tárgyalási jegyzőkönyv, bírósági Ítéletek és végzés) felolvastatását, melyek a tárgyalási jegyzőkönyvhöz 11., 12., 13. sz. alatt csatoltattak. Minthogy pedig vádlottnak jogában áll az elj. szabályok korlátai közt védelmére mindazokat az adatokat érvényesíteni, melyek az ügy eldöntésére befolyással lehetnek, ennélfogva a biróság öt az érintett iratok felolvasására vonatkozó törvényes kivánatával nem helyesen utasította el. 2. Az elj. sz. 91. §. bJ pontja alapján, vádlottnak az elj. sz. 60. §-ának megfelelő ama kifogása folytán, hogy «az esküdtek az ügy lényegét tisztán be nem láthatták», mert: minden hírlapi czikk, bárha az valamely személynek becsületét rágalmazó állításokkal s meggyalázó kifejezésekkel, több tételekben s különböző minőségben támadja is meg, mint egy elhatározás következménye, csak egy a Btk 96. §-ában meghatározott anyagi halmazatot kizáró büntetendő cselekményt állapit meg. Ebből folyólag az egy czikk alapján emelt vád esetén a cselekmény enyhébb minőség szerint kérdés tárgyává csak feltételesen, vagyis csak az esetre tehető, ha a vádban megjelölt szigorúbb minőségre nézve tagadólag döntetett el. A biróság azonban annak daczára, hogy vád csak egy czikk alapján emeltetett, a megfejtendő kérdéseket az esküdtekhez a vétségnek nem ily minőségéhez alkalmazva, t. i. a becsületsértést illetőleg csak vagylagosan az esetre, ha vádlott a rágalmazás vétségében vétkesnek nem nyilváníttatnék, hanem anyagi bűnhalmazat szerint rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt intézvén, az esküdtek Döntvénytár, uj folyam. XXVI. 8